„Nem fogjuk feltett kézzel végignézni, hogy Gyurcsány politikai zabigyerekei kormányt alakítsanak, a főváros pedig visszaszerezhető” – mondta Kocsis Máté.
A Fidesz frakcióvezetőjét a diktatúra vádjáról, a járványhelyzet pártpolitikai következményeiről, valamint a kormány és a főváros konfliktusáról kérdeztük.

Hova tűnt hirtelen a koronavírus?

Magyarország legyőzte az első hullámot, és bár a hozzáértők szerint a járvány gyengült, könnyen visszatérhet. Az emberek valószínűleg megelégelték a bezártságot. Nincs hozzászokva sem a magyar, sem más társadalom ahhoz, hogy huzamosabb ideig elfogadja azt az állapotot, amelyet karanténnak hívunk, minden velejárójával együtt.

Tehát a kormány a döntéseihez az emberek tűréshatárát is számításba vette, nemcsak a szakértők tanácsát?

Nyilván, de a legfontosabb szempont a járvány megfékezése volt. A képviselőink is folyamatosan tájékozódtak a közhangulatról a saját választókerületükben. A lazítások éppúgy találkoztak az emberek akaratával, mint a szigorítások.

Szükséges volt egyáltalán a rendkívüli jogrend bevezetése?

Egyértelműen igen. Anélkül nem lett volna sikeres a járványhelyzet kezelése. A rendkívüli jogrendet éppen ezekre a helyzetekre biztosítja az alaptörvény. A kormánynak olyan mozgásteret ad, amely lehetővé teszi a gyors cselekvést – ez ilyenkor a legfontosabb. Ezt támadta meg a baloldal a diktatúrázással, álhírekkel, kamuvideókkal.

Kiszámítható volt, hogy ha bevezetik, a politikai ellenfeleik diktatúrát fognak kiabálni. Ergo a bevezetés, majd visszavonás remek módszernek kínálkozott arra, hogy önök az ellenfeleik előítéleteit ország-világ elé tárják…

A határozott cselekvés a kormány részéről szükséges lépés volt az emberéletek megmentése érdekében, ez nem valamiféle politikai játszma. A baloldal hibás stratégiája volt a folyamatos támadás. A rendkívüli jogrendet más országokban is el kellett rendelni, csak ott másképp viselkedett az ellenzék, létrejött a nemzeti összefogás. Itthon ez a baloldal nélkül valósult meg.

 

A járványhelyzet politikai kommunikációs játszma is volt. Az ellenzék ilyenkor esélyt lát a kormányzati hibák felmutatására, a kabinet pedig saját alkalmasságának demonstrálására. Politikailag a kormány jött ki jól?

A baloldal jött ki rosszul. A politika és a kormányzás a nyilvánosság előtt zajlik, ezért fontos a kommunikáció. Ez esetben azonban nem elsődleges volt, nem csörtének fogtuk föl a helyzetet. Összefogásra lett volna szükség, de a baloldal ezt nem akarta. Az ma már kijelenthető, hogy egyáltalán nem bánta volna, ha Magyarország nem sikeres a járvány elleni küzdelemben. Kifejezetten szerette volna, ha a kormány belebukik, bármi áron. Ezért volt a kommunikációja is abszolút öncélú, érthetetlen és durva. Nem tekinthető felelős politikusnak az, aki az emberek biztonságérzete és egészsége ellenében csinál politikát.

 

Magyarországnak sikerült a legrosszabb szcenáriót elkerülnie. Milyen körülményeknek, illetve lépéseknek köszönhető ez?

Tény, hogy hazánk sikeresen védekezett. Bizonyára létezik sokféle tudományos válasz, de három dolog biztos. Az egyik, hogy Magyarországon számos kiváló szakember dolgozik az élet különféle területein, akikről nem nagyon hallunk békeidőben, a bajban azonban előkerülnek és helytállnak. A másik az, hogy a magyarok a járványidőszakot fegyelmezetten csinálták végig, komolyan vették az intézkedéseket, és nemcsak a saját egészségük védelmére figyeltek, hanem másokéra is. A harmadik ok, hogy a kormány hamar meghozta a szükséges intézkedéseket, gyorsan és határozottan cselekedett.

 

Nemzeti konzultáció indult a koronavírusról és a gazdaság újraindításáról. A konzultációkkal szembeni vád, hogy sugalmazott kérdéseket tartalmaznak, amelyek a kormányzat „statementjeinek” alátámasztására valók. Mit várnak az új kérdőívtől: a járványügyi intézkedések utólagos társadalmi legitimációját?

Fontos az is, de a járvány a jövőre nézve is hagyott még feladatot. A demokrácia alapvetése, hogy a lehető legtöbb kérdésben az emberekhez kell fordulni. A konzultáció a legegyszerűbb és a leghatékonyabb módja ennek, mindenki lehetőséget kap véleménye elmondására. Akik az említett vádakat megfogalmazzák, soha nem kérdezték meg a magyarokat fontos ügyekben. Egyébként pedig bármilyen kérdések lennének bármiről, ugyanezek lennének a vádak. Ezek politikai típusú vádak. A baloldal mindent támad, ami a kormánytól jön, ezért vehető egyre kevésbé komolyan, amit mond.

 

Az ív több kérdése azonban politikai élű, burkolt értékítéletet tartalmaz: az egyikben negatív példaként a Pesti úti idősotthont, a másikban ismét a Soros-tervet, a harmadikban újra az EU alkalmatlanságát említik.

Szerintem ezek nem értékítéletek, hanem tények – csak éppen olyanok, amilyenekről a liberális mainstream nem szeret beszélni. Az az ötlet, hogy legyen-e öröklejáratú kötvény, és azokon keresztül finanszírozzanak országokat, adósítsuk el magunkat örök időre, az amerikai spekulánstól származik, nem a Fidesz találta ki. A baloldal szép csendben biztos megcsinálná, mi viszont előbb megkérdeznénk az embereket erről. Lehet persze bagatellizálni – a média egy része erre is törekszik –, de ettől ez még fontos kérdés. Megértem, hogy fáj nekik a Pesti úti idősotthon kérdése is, de az a velünk élő valóság, hogy a főváros intézményeiben kiugróan magas volt a megbetegedések és halálesetek száma. Érthető, hogy Karácsony Gergely és az őt bársonyosan simogató média nem örül az erről szóló diskurzusnak, de az nem kerülhető el. A főpolgármester és más liberális polgármesterek is hajlamosak azt hinni, hogy a városvezetés napi három Facebook-posztban kimerül, a meghozott vagy épp a meg nem hozott döntésekért viselt felelősség pedig ismeretlen számukra. Ebből is fakad, hogy folyton hátukra fordított cserebogárként, áldozatpózban nyilatkoznak a saját tevékenységükről.

 

Az azonban tagadhatatlan, hogy a járványhelyzet miatt a közteherviselésre hivatkozva állami forrásokat vontak el Budapesttől. Az ellenzéki vezetésű kerületek arról beszélnek, hogy tudatos kormányzati bosszú zajlik, amelynek célja, hogy kivéreztessék őket.

Erre utaltam az imént. Vicces, amit mondanak, mert az újdonsült baloldali polgármesterek több mint 90 milliárd forintos tartalékkal vették át a kerületeket. Ezt megpróbálják elhallgatni, de bárki megnézheti az átadásátvételi jegyzőkönyvekben. A járvány elleni védekezés költségei meghaladták a 2200 milliárd forintot. Ennek 95 százalékát a kormány állta, 1,5 százalékát, összesen 34 milliárd forintot pedig az önkormányzatok. Ez minimális hozzájárulást jelent, amikor épp leáll a gazdaság az országban. Ezek az emberek csak szavakban szolidárisak, járványhelyzet és gazdasági nehézségek idején is a saját pecsenyéjüket sütögetik, a közös teherviselést pedig hírből sem ismerik. Azok, akik most az önkormányzatok kivéreztetéséről beszélnek, a baloldali kormányok idején ennek a pénznek a hatszorosát, 197 milliárdot vontak el ugyanettől a szektortól, ami mai értékén még többet jelent. Akkor mindezt például Horváth Csaba, Gy. Németh Erzsébet, Vadai Ágnes, Botka László, Arató Gergely, Varju László gond nélkül megszavazta. Aki pedig ellenezte, azt kihajították a pártból.

 

A korábban ön által irányított kerület, Józsefváros vezetése szerint nehéz helyzetet okoz, hogy az állam elvonta a gépjárműadót az önkormányzatoktól, illetve visszatart a kerülettől 1,1 milliárd forint fejlesztési-beruházási forrást, amelyet már megítéltek neki, csak még nem hívta le.

A nehéz helyzetet az okozza, hogy Pikó Andrásra nagy a kabát, és ezt ő tudja a legjobban. Az elvont gépjárműadó a VIII. kerületben a költségvetés 0,7 százaléka, körülbelül 180 millió forint. Tudni kell, hogy Pikó ennél többet költ arra, hogy kifizesse a politikai klientúráját. Az nem probléma neki, gondolom. Ami a fejlesztési forrásokat illeti, korábban még támadta részleteiben, majd amikor a rendelkezésére állt, le sem hívta. Ezeket a pénzeket még az előző polgármester, Sára Botond programjaira lobbiztam ki tavaly, de a világjárvány miatt – mint fel nem használt forrást – átcsoportosították a védekezésre.

És most megvan önben az együttműködési szándék? Pikóék szerint nem a kerületi érdekeket nézi, hanem a kereküket akasztgatja.

Kinevetik a kerületiek ezt az állítását, hiába ismételgeti. Pikó András nem tud mit kezdeni azzal, hogy hozzám kötnek sok mindent a kerület fejlesztésével kapcsolatban, hozzá meg semmit. Azzal sem, hogy én ott nőttem fel, ő meg nem. Az az erőszakos hangnem, amelyet polgármesterként használ, ismeretlen. Voltam városvezető a Gyurcsány- és a Bajnai-kormány idején, akkor baloldali országgyűlési képviselője volt a kerületnek, de nem írogattam neki sértett, hisztérikus üzeneteket. Pikó labilis ember, nem tudja, hogy egy polgármesternek mindig törekednie kell az együttműködésre, mert ő egy egész várost képvisel, ahol sokféle ember él. De neki esze ágában sincs várost vezetni, jobban tetszik neki a kormányellenes szónoklás. Arra már nem is térnék ki hosszasan, hogy ő a legkisebb legitimációjú polgármester Józsefváros történetében: mindössze egyszázalékos különbséggel nyerte meg a választást – szóval le kellene szállnia a magas lóról, és megkeresni mindenkivel az együttműködési pontokat a sértegetés és a követelőzés helyett.

 

A 2021-es központi költségvetés tervezete alapján az ellenzék úgy látja, hogy a kormány jövőre is megnyirbálja az önkormányzati bevételeket, Karácsony Gergely szerint az önkormányzatiság felszámolása zajlik.

Ez nem igaz. Először is, a járvány alatt az önkormányzatok olyan jogosítványokat kaptak a kormánytól, mint korábban soha. Ráadásul a jövő évi költségvetés 857 milliárd forintot biztosít számukra, ami 16 százalékkal, mintegy 118 milliárd forinttal több, mint az idei összeg. Emellett az iparűzési adóból származó bevételeik is növekedni fognak várhatóan 25 milliárddal. Érdekes formája a kivéreztetésnek… Ezzel a váddal csak el akarják fedni az összes el nem végzett munkát, mondván, a kormány elvette a pénzt. A szokásos megúszós trükkjük. Amíg a haverok, például Czeglédy Csaba vagy Komáromi Zoltán szerződéseire jutnak százmilliók, addig nem kell temetni az önkormányzatiságot, higgye el.

Vannak szimbolikus ügyek a fővárosban, jelenleg a Lánchíd felújítása ilyen, a költségekről és a munkálatok elkezdésének idejéről folyó vita ismeretes. Hol akadt meg ez a folyamat, és miért nincs egy ilyen fontos műemlék ügyében egyetértés a kormány és a főváros között?

Annyi történik, hogy a pénz, amelyből Tarlós István fel akarta újítani a Lánchidat és környékét, a baloldali köröknek – nem túl meglepő módon – nem elegendő. A Lánchíd nemzeti jelkép, de a fővárosi önkormányzat a gazdája, és halaszthatatlan a felújítása. Ehhez képest a főpolgármester el sem ment az egyeztetésekre. Azt pedig szeretném hangsúlyozni, hogy az állam ugyanannyi pénzt ad most is hozzá, mint amennyit Tarlósnak adott volna. Nem iróniának szánom, de Karácsony Gergely esetleg elkezdhetne dolgozni végre, sokat segítene az ügyön. A főváros tele van pénzzel, kevés lesz a kormányra mutogatás, mert a tények makacs dolgok.

Karácsony Gergely főpolgármesterségének lejárt az első fél éve, lassan megítélhetők az első eredmények. Miként értékeli ezt az időszakot?

Főleg kommunikációs önkormányzás folyik. Kevés idő telt még el, ezért nehéz tárgyilagos képet festeni a budapesti elképzelésekről, egy dolog azonban már most is jól látszik: a kormányellenes tevékenység sokkal aktívabb, mint a városépítő. Olyan most a baloldali városvezetés, mint a kampánya volt: hamiskodás, Orbán-fóbia, hergelés, blöff, létező problémák agyonhallgatása. Ami még szemmel látható, az Gyurcsány egyre nagyobb befolyása a városházán.

 

A legutóbbi önkormányzati választáson meggyengült a Fidesz a fővárosban. Visszaerősödhet 2024-re?

A két oldal majdnem fej fej mellett van Budapesten, ez látszik a közgyűlési arányokon is, tehát a baloldali győzelem nem mondható fölényesnek. Szerintem részükről a teljesítmény fog hiányozni, amelyet csak ideig-óráig lehet elfedni kommunikációs trükkökkel. Gyurcsányék és a régi SZDSZ-es klientúra mindenki számára tapasztalhatóan fogja visszavezetni Budapestet oda, ahova régen is juttatta. Beszélhetünk külön a balos kerületekről is. Abban például biztos voltam, hogy a VIII. kerületben romlani fog a közbiztonság, a köztisztaság, a hajléktalanhelyzet, a droghelyzet, de arra nem gondoltam, hogy már ilyen rövid idő alatt. Emellett nagyon gyorsan kiderül, hogy a választási ígéreteik javarészt hazugságok voltak, és becsapták a választóknak azt a részét, amely nem elvakult baloldali. Ezzel folyamatosan szembesíteni kell őket. Versenyelőnyünk az is, hogy a baloldalnak semmilyen víziója nincs a városról, hacsak a felfestett sárga biciklisávokat és mindennek a lezárását nem tekintjük annak. A Fidesznek az európai nagyvárosok migrációs és közbiztonsági helyzetétől eltérő városképet kell kínálnia a következő évtizedekre. A budapestiek nagyobb része a teljesítményt, a rendet, a fejlődést szereti – ezt pedig mindig a jobboldaltól kaptak meg.

 

Optimista tehát 2024-et illetően?

Abszolút, a jobboldal sokszor nyert már a fővárosban, 2024-ben sem lesz lehetetlen.

És a kormánytól meg fogják kapni az emberek, amit eddig megszoktak? Nem veszélyezteti a 2022-es újraválasztást, hogy gazdasági válságot kell majd kezelni, kevesebb uniós pénz lesz, az osztogatás tere kicsi, a munkanélküliség újra probléma lett?

Nehéz időszak következik, az nem vitás. Az európai gazdaságban is és a hazai politikában is, de egyiktől sem félünk. A mostani kormány oldott már meg nehéz helyzeteket.

 

Ha a tavalyi fővárosi összefogás mintájára sikerül az ellenzéknek országos szinten is kooperálnia, akkor valóban kemény meccs lesz.

Régi szabály: egy választást soha nem lehet félvállról venni. Jósolni nem szeretek. Tény, a baloldalt Gyurcsány össze fogja drótozni, használják majd régi-új kommunikációs eszközeiket, az álhírgyártást és a hergelést, végig fogják hazudni a hátralévő két évet. Megkapják a világ liberálisainak támogatását, és rendelkezésükre áll majd az itthoni balliberális médiumok szervilis kiszolgálószemélyzete is. Ebből a pozícióból fokozzák majd a kormány és elsősorban a miniszterelnök elvtelen és féktelen bírálatát. Ez viszont annyira jól áll nekik, hogy mi mindent meg fogunk tenni, hogy 2022 után is gyakorolhassák: jobb az úgy mindenkinek, ha megmaradnak az ellenzéki szerepben. Szóval nem fogjuk feltett kézzel végignézni, hogy Gyurcsány politikai zabigyerekei megalakítsák az első Szél– Jakab– Tordai-kormányt.

 

Gyenge az ellenzék, ez az önök óriási mázlija.

Van egy nagy problémájuk: 2022-re kell találniuk egy miniszterelnök-jelöltet. Ő vagy a Gyurcsány- villából fog érkezni, vagy máshonnan, de az egykori kormányfő jóváhagyásával. Ha mégis annak ellenében érkezne, akkor borul a bili. Minden út hozzájuk vezet, baljós árnyak vannak odaát.

 

A parlamenti munkában léteznek az ellenzékkel egyetértési pontjaik?

Praktikus ügyekben olykor. Elvi, társadalmi, nemzeti kérdésekben szinte soha. Ők elvből nem működnek együtt fontos ügyekben sem. Történelmi lehetőséget szalasztottak el azzal is, hogy egy halálos vírusjárvány alatt sem lehetett rájuk számítani. A nemzeti összefogásra úgy tekintenek, mint az ellenfél narratívájára, ezért üldözik. Ez annyiban érthető, hogy az általuk elképzelt világ nem is ezen az alapon szerveződik, számunkra viszont elfogadhatatlan.

Feloldhatatlan az ellentét?

A magyar baloldal habitusából adódóan meghunyászkodik a nemzetközi világ előtt, történetileg, ösztönösen alárendelt szerepben van, így szinte ki van zárva, hogy nemzeti lehessen. Értékrendje flexibilis, folyton aktualizálja a hatalomszerzési szándékaihoz. Ezért nevezték el magukat a hazai elvtelenek haladóknak, pedig az mást jelent – ha már nagyon ragaszkodnak hozzá. Ezenkívül a politikai eszköztáruk is bolsevik hagyományokon nyugszik: nem legyőzni, hanem megsemmisíteni akarják az ellenfeleiket. Szintén figyelemre méltó, hogy a hazai közéletben már komoly aktorok olyan emberek is, akik teljesen nyilvánvalóan külföldről jövő befolyásolási és nyomásgyakorlási kísérleteket hajtanak végre. Innen nehéz békülni.

 

Mi a kormány mérlege a ciklus felénél?

Az Orbán-kormány erősödő, gyarapodó országot, a magyarokból öntudatos közösséget hozott létre az elmúlt tíz évben, közben a brüsszeli nyomás ellenére megóvta a társadalmi struktúrát – értem ez alatt a tömeges bevándorlás elutasítását. Büszkék lehetünk a családpolitikai intézkedésekre, a tíz évvel ezelőttiekhez mért gazdasági eredményekre, rengeteg mindenre. A kishitűség leváltása óta a régiós erőközpont státusza felé haladunk, ugyanakkor a környező országok többségével ápolt rendezett, szövetségi viszonyunk mérföldkő a nemzet újraegyesítése szempontjából. Ezt történelmi tettnek gondolom a miniszterelnök részéről. Az ellenfeleink nem fogják mindezt megvédeni helyettünk, szóval a parlamentben maradunk a baloldal ellenzéke.

 

 

Forrás/Kép: Mandiner
Szerző: Maráczi Tamás