Tisztelt Meghívottak! Tisztelt Előadók, Szervezők! Tisztelt Hölgyek és Urak!

Először is köszönöm a meghívást! Ez a konferencia is azt jelzi, hogy Magyarország ma azon országok közé tartozik, ahol a gyermekek jövőjét sorskérdésnek tekintik. Azon országok közé, ahol merik a gyermekekre leselkedő veszélyeket a közbeszéd, illetve a politikai diskurzus részévé tenni. És azon országok közé, ahol egyre többen vállalják a liberális sajtó és a közösségi média retorzióit mind emiatt. Nem a kormánypárt frakcióvezetőjeként, hanem, ahogy volt kedves megemlíteni, két gyermek apjaként meggyőződésem, hogy mi járunk jó úton. Fontos, hogy őszintén tudjunk beszélni arról, hogy milyen jövőt szánunk az utódainknak, hogyan védjük és neveljük őket a következő évtizedekben, kit és mit engedünk a közelükbe és miként óvjuk meg a kicsiket az életkoruknak nem megfelelő szexuális propagandától.

Az előadásom címe, amelyre felkértek, és témája: Árral szemben a gyermekeinkért. Ezért érdemes talán arról beszélni elsőként, hogy mi is az az ár, amelynek sodrásával szemben ellent kell állnunk. Az idő rövidsége természetesen csak egy szűk értelmezésre ad lehetőséget, fókuszálnunk kell a mondandónkat, legalább az én mondandómat egy gyorsan terjedő nemzetközi irányzatra, amely nagy erőket mozgat meg a családi intézményének gyengítésére, a társadalom kohéziós erőinek a lebontására, és az evidenciák megkérdőjelezésére. Ennek a képviselői, ennek az irányzatnak a képviselői most a legérzékenyebb korban lévő gyermekek gondolkodásának átformálását tűzték ki célul. Könnyen észrevehető, hogy ez már nem a szabadságról szól, hanem mások szabadságának a korlátozásáról, az eltérő álláspontok elnyomásáról, és ami a legszomorúbb, a gyermekek tudati befolyásolásáról. Arról, hogy vérszerinti örökösök szűkében ideológiai örökösöket igyekeznek nevelni az LMBTQ-mozgalom számára. Nem szeretném ugyan elvenni Szánthó Miklós kenyerét, de mégis ide kívánkozik egy rövid kitekintés, hogy mik azok az intő jelek, amelyekre érdemes odafigyelni. Pár hónapja nagy visszhangot váltott ki, hogy a skót kormány egy irányelvet elfogadott, ami alapján a gyermekek már 4, ismétlem 4 éves korukban szülői beleegyezés nélkül megválaszthatják a nemüket és a nevüket. Ez nem vicc. Az óvodai, iskolai nevelőktől pedig elvárják, hogy ehhez tartsák is magukat. Ha netán lenne tanár, aki nem helyeselné, ő is le van állítva. Belgiumban már orvosi igazolás nélkül lehet nemet változtatni azzal a megkötéssel, hogy a kiskorúaktól pszichológiai igazolást kérnek arról, hogy képesek-e az önálló döntéshozatalra. Több szervezet hozzáteszem, még ez ellen is tiltakozott, mert szerintük túlságosan megnehezíti a nemváltást, mintha az kötelező lenne. Egyre több országban elterjedt az iskolákban a harmadik nem számára fenntartott mosdó, Kaliforniában pedig már az okmányokban is jelölik, ha valaki úgy érzi, hogy egyik nemhez sem tartozik. Itt jegyzem meg, hogy számos tanulmány szól arról, hogy Róma bukásához a családi kötelékek, a családon belüli tisztelet és a szülő-gyermek viszony fellazítása vezetett. Ismerős. Ennyit röviden, de persze nem lenne globalizált a világ, ha ilyen messzire kellene mennünk, ez a jelenség már a hazánkba is betört és egyre nagyobb teret követel magának.

Álcivil szervezetek, médiaszolgáltatók, reklámok, piaci terjeszkedésüket ettől remélő nagyvállalatok, filmes tartalomgyártók hirdetik az LMBTQ ideológiát. Szoktatják a gyermekeket a saját identitásuk megkérdőjelezéséhez. Egyesek ezt érzékenyítésnek hívják, miközben inkább egy rámenős győzködésről van szó. A lobbi ráadásul már nem éri be szimpla tudomásul vétellel, az egyszerű toleranciának is leáldozott. Most már az aktív és harcos kiállás az elvárás. A vita azért erősödik, mert egyfajta ellenhatásként sokan gondolják úgy, hogy a szexuális propaganda átlépte a vörös vonalat. Az óvodai és iskolai felvilágosító órák, a legkisebbeknek írt szexuális célzatú mesekönyvek, a szándék, hogy a szülők egyre inkább, a szülőket egyre inkább ki kell hagyni a saját gyermekük neveléséből túlmegy a könnyen viselhetőn, és túlmegy a megfontolton. Az LMBTQ-mozgalom felrúgta ugyanis azt a konszenzust, hogy az említett és célzott életkorokban semmilyen kontextusban, semmi keresnivalója nincs a szexualitásnak. Sem a természetszerűnek, sem az alternatívnak. Egyszerűen nem helyes. Ezért próbálunk újra és újra nagyerővel érvényt szerezni annak a mondatnak, hogy el a kezekkel a gyermekeinktől!

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Ez tehát az ár röviden, és ezek azok a folyamatok, következmények, amelyekről módot ad beszélni a mai konferencia.

Válaszaink kiindulópontja az Alaptörvény, mely rögzíti, hogy minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéshez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz. „Magyarország védi a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát, és biztosítja a hazánk alkotmányos önazonosságán és keresztény kultúráján alapuló értékrend szerinti nevelést”. Ebből építjük a helyesnek tartott álláspontunknak a jogi falait. Valljuk, hogy a gyermekek védelme olyan terület, amely a legkevésbé, amelyben a legkevésbé alakulhat ki vita. Azt is valljuk, hogy a szülőknek előjogaik vannak saját gyermekük nevelését illetően. Ezt egyébként apaként is így gondolom, sőt, ragaszkodom hozzá, mint feltehetően szinte valamennyi gyermeket nevelő. Azt tartjuk helyesnek, hogy a vállalt és szeretett gyermekét mindenki úgy nevelhesse, ahogy akarja, ideértve a szexuális orientációt, kultúrát, szokásokat érintő kérdéseket is. Mások pedig, csak, csak is kizárólag a szülők beleegyezésével vehetnek ebben részt. Egyszerű, érthető, könnyen belátható és helyes állítások ezek, mégis meg akarják őket semmisíteni a baloldaliak, és a liberálisok. Na, de mi lehet az okuk erre? Két okuk lehet. Az egyik, nem bíznak a szülőkben, ezért jogot akarnak elvonni tőlük. A másik, ez a rosszabb, akadályként tekintenek a szülőkre, a gyermekeket célzó LMBTQ propaganda kiterjesztéséért vívott harcban.

A mi politikánk veleje, hogy alkotmányos pajzzsal védjük a gyermekeket, és nem hagyjuk a szülőket eszköztelenül a tolakodó propagandával szemben, erről szólt a tavaszi pedofil ellenes és gyermekvédelmi törvénycsomag, melynek elfogadásával az utolsó pillanatban avatkoztunk közben, a törvény előterjesztőjeként legalább is így gondolom. Igyekeztünk szigorú választ adni, a minden jó érzésű embert felzaklató pedofiliával kapcsolatos bűncselekményekre, valamint a gyermekek életkorának nem megfelelő szexuális tartalmak terjedésére.

Tisztelt Megjelentek!

Ezen a ponton rövid emlékeztetőként egy gyors áttekintést engedjenek meg a törvényről. A pedofilok többé nem rejtőzhetnek el, kereshető nyilvántartással fogjuk segíteni a szülőket, hozzátartozókat, hogy ellenőrizhessék a gyermekükkel kapcsolatba kerülő gyanús szereplőket. A pedofil nyilvántartás Magyarországon 2022. február 1-jétől elérhető lesz. Módosítottuk a gyermekpornógráfia tényállását, és új, minősített eseteket vezettünk be, így ma már például az emberöléssel azonos megítélés alá esik, ha valaki 12 évnél fiatalabb gyermek ellen esetleg erőszakot, vagy sanyargatást alkalmazva, vagy hivatalos személyként, visszaesőként követi el a bűncselekményt. Súlyosabb bűncselekményeknél kizártuk a feltételes szabadságra bocsátást, illetve a legsúlyosabb pedofil bűncselekmények nem évülnek el ezentúl, az enyhébbek esetén is, a 18 éves kor helyett 21 éves kortól indul az elévülés.

Ezzel egyidejűleg kibővítettük a foglalkozási tilalom alá eső szakmákat. Pedofil bűnelkövetők nem dolgozhatnak gyermekek által is látogatható szabadidő eltöltésével, szórakozással, sportolással kapcsolatos munkahelyen, például strandon, vidámparkban, állatkertben, sportegyesületben.

A törvénycsomag gyermekvédelmi részében megerősítettük a szülők jogait, gyermekük nevelését illetően, mint már utaltam rá, a szülők megkerülésének erősödő folyamata viharos gyorsasággal teremtett új helyzetet, erre kellett reagálni.

A liberálisok által preferált világban a szülőknek egyre kevesebb ráhatásuk van arra, hogy a gyermekeik mivel szembesülnek nap, mint nap. Például a reklámokban, az interneten, vagy a tartalomszolgáltatóknál. Ezért is írtuk elő a gyermekvédelmi törvényben, hogy tilos 18 éven aluliak, értsd kiskorúak, még egyszerűbben fogalmazva, tilos gyermekek számára olyan tartalmat elérhetővé tenni, amelyen a szexualitást öncélúan ábrázolja, illetve a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást népszerűsíti, jeleníti meg.

Szeretném itt megjegyezni, hogy minden hamis állítással ellentétben a törvény kizárólag a gyermekekről szól, minden ez irányú, ezzel ellentétes jellemzően nyugati típusú állítás hamis.

A cél, tehát, leegyszerűsítve, a törvény célja és a politikánk célja is, hogy távol tartsuk a gyermekektől az életkoruknak nem megfelelő tartalmakat, beleértve az erőszakos LMBTQ propagandát is. Nem a gyermeket korlátozzuk, nem a szülőt, hanem a tartalomszolgáltatót. Ha egy szülő még is úgy dönt, hogy megkívánja ismertetni ezeket a gyerekével, szíve joga, de ragaszkodunk hozzá, hogy erről csak ő dönthet.

Tisztelt Hölgyek és Urak!

Félve mond már az ember ilyeneket, át kell gondolni a köszöntéseket. Aggódva nézzük a nyugatról jövő bírálatokat, és csak remélni tudjuk, hogy a gyermekek védelmét Brüsszel még közös értéknek tekinti, nem csak az alternatív szexuális szokásokat. Persze, nincsenek illúzióink, ez a vita és a támadások még jó ideig eltartanak majd, egy azonban biztos, Magyarországon a gyermekvédelemről, a szülők jogairól népszavazás lesz. Így lehet ezt a furcsa, de parttalannak tűnő kiterjedt vitát a legdemokratikusabban lezárni. Tudni szeretnénk, hogy egyet értenek e az emberek azzal, hogy az óvodákban, iskolákban a szülő hozzájárulása nélkül tartsanak felvilágosító foglalkozásokat. Jó-e az, ha a gyermek reggel elmegy az óvodába vagy az iskolába, jellemzően az iskolába, ahol a szülő által nem ismert előadásoknak lesz a fültanúja. Az emberek el fogják mondani a véleményüket. De arról is megkérdezzük őket, hogy egyetértenek-e azzal, hogy a gyermekek számára nemi átalakító kezeléseket népszerűsítsenek? Húsba vágó, jövőt érintő, sok szülőt felkavaró, társadalmilag elemi erejű sorskérdésnek tekintjük a gyermekvédelem ügyét, melyért a mi politikai közösségünk a legvégsőkig kiáll. Ez elsősorban üzenet volt a bírálóinknak. Az a célunk, hogy erős kapaszkodókat építsünk, olyanokat, melyek segítségével helyt tudunk állni az árral szemben. Ebben a harcban minden olyan tudásra, ami egy ilyen konferencián felhalmozódhat, szükség van, éppen ezért valamennyien hálásak lehetünk azoknak, akik ezt a napot megszervezték, és azoknak, akik ma bővítik a közös tudásunkat majd a sajátjukkal.

Köszönöm a megtisztelő figyelmüket!