Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés!

Harangozó képviselőtársam hozzászólása picit áttematizálta az általam elmondani kívántakat.

Ahogy Lamperth képviselő asszony hiányolta a koherenciát az itt elhangzott előterjesztői expozé és az alkotmányügyi bizottságban elhangzottak között, úgy én is egy picit hiányolom a koherenciát a Harangozó képviselő úr által elmondottak és a honvédelmi és rendészeti bizottságban elhangzottak között.

Nem tisztem, hogy megvédjem Borkai Zsoltot annak ellenére sem, hogy az elmúlt két napban az önök - hogy mondjam? - önös politikai céljaiból jelentősen meghurcolta őt a magyar sajtó. Ma az hangzott el a honvédelmi és rendészeti bizottság ülésén, tisztelt képviselő úr, hogy Borkai úr annyit mondott, hogy ha vonatkozna rá a szabály, ő természetesen vállalná annak a következményeit; nem hangzott el olyan, hogy ez kizárólag miatta módosult volna.

Amit még szeretnék elöljáróban elmondani, tekintettel arra, hogy ez is elhangzott - és ezt is tévesnek ítélem -, hogy a honvédelmi és rendészeti bizottság ülésén az elnök akkor rendel el szünetet, amikor éppen kedve van hozzá.

Ez elég rosszul hangzik, én ezt tudom, tekintettel ara, hogy nem önök adják az elnököt, de ettől függetlenül ez még így van. Ha figyelne most rám a képviselő úr, akkor nem hibázná el ezeket.

A T/676. számon benyújtott, a frakcióvezető úr által és általam jegyzett javaslat az alkotmány 40/B. pontját módosítaná. Azért térjünk ki az indokló rész néhány kiegészítésére és néhány pontjának kiemelésére! Mint ahogy a frakcióvezető úr is utalt rá, nem új keletű gondolat ez, hogy a rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjai és a szervek tevékenysége kerüljön minél inkább távolabb a politikától, a politika világától. Az elmúlt évek eseményei is azon túl, hogy ismételni akarnám - hiszen az előterjesztői expozéban rendkívül sok minden elhangzott, és talán inkább majd a vitának kell nagyobb időbeni teret adni -, elhangzott az, hogy az elmúlt évek eseményei is azt bizonyítják, hogy bizony szükség van arra, hogy alkotmányos szinten garantáljuk a rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjainak a politikai pályától való egyre inkább való távolítását, hovatovább a depolitizálását.

Azt is tisztáznunk kell - mint ahogy elhangzott a bizottsági ülésen -, hogy nyilvánvaló és életszerűségét vizsgálva, gondolom, egyetértenek önök azzal is, hogy akik várhatóan vagy az eddigi tapasztalatok szerint politikai felkérést kaptak, azok általában magas rangú rendvédelmi szervezetek vagy szervezetek vezetői magas rangban.

Az indokló rész utal rá ugyan, de nem bontja ki jobban, hogy akik ilyen rendvédelmi vagy fegyveres testületeknél magas rangú pozíciót töltenek be, utána politikai felkérést kapnak, hovatovább még közben is politikai felkérést kapnak, és ilyen szervezetek hivatásos állományú tagjaiként előkészületi folyamatokat vagy feladatokat látnak el a politikai pályájukra, olyan információkkal rendelkeznek, amelyek azon túl, hogy félelmet kelthetnek, még bizonyos szempontból biztonsági kockázatot is jelentenek a rendvédelmi szerv szempontjából.

Nem garantált az, hogy magas rangú rendvédelmi vezető felhasználja-e még hivatásos állományúként, de már politikai pályára készülve ezeket az információkat.

Nem kívánom hosszúra fogni a felszólalásomat, hiszen nyilván a vitában még számos szempont majd elhangzik, amelyre inkább szeretnék válaszolni, arra azonban felhívnám a figyelmüket, hogy a honvédelmi és rendészeti bizottságban valóban így van, ahogy Borbély Lénárd képviselőtársam is elmondta, konszenzus mutatkozott abban, hogy a rendvédelmi szervek tevékenységét és hivatásos állományú tagjainak tevékenységét minél inkább depolitizálni kell.

Itt pusztán a mikéntjéről volt vita. Mi továbbra is fenntartjuk azt a javaslatot, amely frakcióvezető úr számára is számos megkeresésben megfogalmazódott, hogy az öt év konszenzust igényel. Ekképpen három évben döntött tegnap a frakcióülés, ezt a javaslatunkat fenntartjuk, az irányától pedig eltántorodni semmiképpen sem szeretnénk az előbb elhangzottak és a most elhangzottak miatt.

Ennek szellemében kérném, hogy egy tartalmas vita után a módosító javaslatot támogatni szíveskedjenek.

Köszönöm szépen.

(…)

Tisztelt Elnök Úr!

Az elmúlt néhány órában rengeteg kérdés, javaslat érkezett, ezek rendesen feltornyosodtak a végére, de megígérem tisztelt képviselőtársaimnak, hogy tiszteletben tartva az önök felvetéseit, a legjobb hiszemben megpróbálok mindenre válaszolni. Ha mégsem így lenne, akkor a részletes vitában - nézve a módosító javaslatokat - még úgyis találkozunk, és azt majd akkor pótolom.

Először is Szilágyi képviselő úrnak jobbulást kívánok, hogyha történt vele ma valami, azt mondja, az autós terror áldozata lett, nem tudom ez mit jelent pontosan, ha netán valami rosszat, akkor mindenképpen tegye meg, hogy átadja neki a frakcióvezető úr.

A vita során itt azért megint csak bontsuk ketté - mint a múlt héten - a felvetéseket. Az egyik csoport megint csak politikai indulatokkal tűzdelt, ezt kár lenne tagadni. Ekképpen be is lett hozva a legvégén a politikai vonal, Gaudi-Nagy Tamás képviselőtársam felszólalása világított rá erre.

A felvetések másik csoportja inkább alkotmányossági vagy egyéb törvényi garanciákat firtat, leginkább Schiffer frakcióvezető úr hozzászólásait jellemzi ez. Hozzáteszem, a többi hozzászólás nagy része is a rá való hivatkozással telt, ekképpen ezekről lehet érdemben beszélni. Hovatovább be kell ismerni azt is, és talán Gaudi-Nagy Tamás képviselőtársam örömmel fogja hallani, és meg fogja érteni a heves bólogatásomat is, hogy valóban az indokoló részben fogalmazhattunk volna pontosabban. Ez tényszerű, igaz, ezt kár lenne tagadni, és azt is megmondom majd, hogy mely ponton. Remélem, el fogja tudni fogadni a képviselő úr.

Az esetleges Szima-Lázár-konfliktust, amely egy magánlevelezésből kiderül, nem tartom indokoltnak ezen alkotmánymódosítás vitájának a tárgyalásán felhozni. Kétlem egyébként, hogy Lázár frakcióvezető úr - távollétében is mondhatom - valami személyes sérelmét próbálná rendezni egy röpke alkotmánymódosítással, hovatovább vissza is kell a nevében ezt utasítanom, hiszen erről szó sem lehet.

Jegyzeteltem, igyekeztem sorrendben írni a felvetett aggályokat. Most ezen nyilván nem megyünk végig, hiszen akkor pont annyi lenne a válasz, mint amennyi ideje itt ülünk, csak összefoglalóan néhány gondolatot engedjenek meg. Több képviselőtársam felvetette, hogy nem így kell megteremteni a független rendőrséget, sőt ehhez kapcsolnám azt is, hogy nem ígértük meg a választási kampányban ennek az alkotmánymódosításnak a behozatalát. Azt viszont megígértük, hogy egy új rendőrséget kell létrehozni, és azt hiszem, az előterjesztői expozéjában frakcióvezető úr ezzel kezdte. Ezzel kezdte, hogy egy új rendőrség létrehozásához vezető útnak ez az első lépése, és ezzel még nyilvánvalóan nincs vége.

Itt szeretném kiküszöbölni, illetve megválaszolni Lamperth képviselő asszonynak - aki most ugyan nincs jelen, de biztosan eljut hozzá reményeim szerint az információ -, hogy mit jelentett az a frakcióvezető úr expozéjában, hogy egyelőre. Tekintettel arra, hogy többféle verzió érkezett az időtartam vonatkozásában, engedjék meg, hogy a legvégén válaszoljam meg, hogy ez mit jelentett.

Néhány olyan dolog is elhangzott, ami a politikai indulatokra utal. Köszönjük szépen Volner képviselő úrnak a pontosítást, magam is úgy hallottam először, hogy mi vegyük le a mocskos kezünket a rendőrségről. Ha nem így volt, akkor valóban félreértettük, én is szóvá akartam tenni, főleg úgy, hogy ugye, ön is tagja volt - legjobb tudomásom szerint - korábban egy ilyen szervezetnek, és pontosan tudja, hogy nem Borbély Lénárd vagy az én kezem van rajta a rendőrségen, és főleg nem mocskos. De félreértettük egymást, tehát ezt köszönöm, hogy sikerült tisztáznunk.

Az is elhangzott, hogy kényünkre-kedvünkre módosítjuk az alkotmányt. Nyilvánvalóan az elmúlt hetek politikai kommunikációjának egy állandó panelje - és még az is lesz, hiszen emlékszünk akár Lamperth Mónika képviselő asszonynak is a napirend előtti felszólalására, "A fideszes törvénygyár selejtjei" címmel -, tehát ez egy koncpeciózus kommunikációs eljárás, hogy a Fidesz kapkodva alkotmányt hoz. Itt szeretném felhívni a figyelmet azért arra a választási kampányban elhangzott és betartandó ígérvénycsomagra, amely aztán megerősítésre került a kormányprogram vitájában, és amely aztán, azt hiszem, kicsúcsosodott a miniszterelnök úr által ismertetett 29 pont tárgyalásánál is.

Ugye, senkinek nem okoztunk azzal meglepetést, hogy gyorsan és hatékonyan igyekszünk törvénykezni, és helyrehozni az elmúlt 8 évnek azokat a visszásságait, amelyeket minél előbb helyrehozandónak tartunk. Ha ezzel mégiscsak meglepetést okoztunk, akkor természetesen van mód arra, hogy továbbra is a múlt heti, Lamperth képviselő asszony által elmondott napirend előtti felszólalásoknak teret engedjünk, de azt kérem, hogy ezen ne lepődjenek meg. Nyilván olyan alkotmánymódosítások és jogszabály-módosítások kerülnek manapság nagy iramban a parlament elé, amelyeket szükségesnek, indokoltnak és egyébként arányosnak is tartunk. A szükségességről és arányosságról megint csak a válasz vége felé - ígérem, nem lesz ilyen hosszú, mint ahogy tűnik.

A bizottság munkájáról, hogy ott mi hangzott el, mi nem hangzott el; a bizottság az általános vitára való alkalmasságról döntött. Lévén, hogy kezdő képviselő vagyok, nem szeretném régi képviselőknek magyarázni, hogy mit jelent az általános vitára való alkalmasságról szóló döntés. Igazából nem folyt részletes vitája az ügynek, ekképpen, akik azt hiányolják, hogy miért nem folytattunk részletes vitát, engedjék meg, hogy ezzel a válasszal rövidre is zárjam.

A döntéshozatali mechanizmusok. Akkor térjünk itt ki: szegény Borkai Zsolt. Tehát azért amikor már átfordult a vita, illetve az ellenzéki felvetések odáig fajultak, hogy tulajdonképpen már nem is csak a módosítás, hanem az egész alkotmánymódosítási javaslat Borkai Zsolt miatt van, ott már szerintem picit túlmentünk még az önök által meghatározott kereteken is. Ha önök azt állítják, hogy a módosítás Borkai Zsolt miatt történt, hát ám tegyék, lelkük rajta. Nyilvánvalóan kényelmesebb megint csak egy politikai mezőbe bevinni egy olyan alkotmánymódosítást, amelynek egyébként az indokoltságát sem a bizottsági ülésen alapjait tekintve, sem itt nem vitatták.

Ugye, a döntéshozatali mechanizmusban, mondhatom azt is, hogy én vagyok az egyik előidézője ennek a hibának, hiszen előbb volt a bizottság ülése, mint a frakció ülése. Engedjenek meg egy kulisszatitkot: volt olyan javaslat is a frakcióülésen, amely 10 évben határozta volna meg ezt, és akkor itt térnék rá a szükségesség és arányosság kérdésére. Szükségesség: szükségesnek tartjuk, azt gondolom, ezt a frakcióvezető úr is elmondta az expozéjában, utána én is elmondtam. Az arányosság tekintetében pedig igenis azt gondoljuk - valamelyest csatlakozva Gulyás Gergő képviselőtársamhoz -, hogy a három év az arányosságot nem sérti.

Reményeim szerint Schiffer Andráséhoz hasonlóan olyan módosító javaslatokkal még találkozunk - ugye, most már néhány percig lehet ezt csak benyújtani -, amelyek elgondolkodtatók, és valóban beszélhetünk arról, hogy indokolt-e, vagy akár fogalmazzunk úgy, arányos-e a kisebbségi önkormányzati választásokból kizárni ezeket a szereplőket, a rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjait. Ott már valóban felmerül az arányosság kérdése, hiszen olyan döntési pozícióba egy kisebbségi önkormányzatban a jelen pillanatban Magyarországon nem lehet kerülni, amely egyébként indokolttá tenné ezt. Tehát amennyiben ilyen módosítókat, és nem a politikai indulatokkal tűzdelt módosítókkal találkozunk, azt gondolom, ha az iránya nem változik ennek, akkor mindenképpen partnerek tudunk lenni ennek a rendezésében.

Elnézést, hogy néha megakadok, csak rendkívül sok papírt jegyzeteltem tele az önök felvetéseivel. Az önös érdek, ha jól emlékszem, Mile Lajos képviselő úrtól hangzott el. A jelen pillanatban azt gondolom; reggel Harangozó Tamás képviselőtársam a bizottsági ülésen elmondta, hogy ő körülnézett az MSZP háza táján, és úgy néz ki, hogy őket az őszi jelölteket tekintve nem érinti ez a módosítás. Jobbikos képviselőtársaim ugyan erre nem tettek utalást, de azt gondolom, talán Szima Judit kivételével - akit ma konkrétan előhozott Gaudi képviselőtársam - őket sem, bár nem tudom, mi a tervük vele.

Úgy néz ki - akkor az önös érdekre itt hadd reagáljak -, hogy jelen pillanatban ez az előterjesztők frakciószövetségét vagy pártszövetségét érinti a legjobban, a Fidesz-KDNP-pártszövetséget, ahol számtalan megyében találunk olyan embert. Tehát ha önös érdekről beszélünk, akkor bizony nemhogy Borkai Zsoltot nem citálnánk ide, hanem az egész alkotmánymódosítást nem citáltuk volna ide, ha nem egy általunk fontosnak tartott társadalmi célt megvalósító jogszabály-módosításnak gondolnánk, hanem önös érdekeinknek rendelnénk alá, akkor elkerültük volna nagy ívben ezt a mai vitát.

Ennél sokkal fontosabb, azt gondolom, ma is azt mondom, és higgyék el, hogy így van, hogy az önös érdekeinknél jóval fontosabb volt az a közvélemény által már jóval korábban megfogalmazott cél, amit rendezni kívánunk ebben az alkotmánymódosításban.

Pál Béla képviselőtársam beszélt barátságról, családi viszonyokról, és hogy hány év után még barátok az emberek. Ez valóban így van. Na, erre mondom azt, hogy az indokló részben, és ezt kellő tisztelettel elismerem, hogy picit fogalmazhattunk volna pontosabban, itt nem a baráti viszonyokról van szó. Hovatovább elhangzott az is, hogy 2-3 évtized távlatából még emlékszik az ember az átmérőkre, a lőtávolságra és mindenre. Nyilván nem erről van a szó, hanem, ezt említettem a vezérszónoki felszólalásomban, hogy aki politikai felkérést kap, az általában magas rangú vezető, és ez életszerű is, az alá-fölérendeltségi viszonyok kényes mivoltáról, nem annyira a baráti viszonyokról. Ez az a pont, ahol azt mondom, hogy az indokló részben ezt talán nem ártana helyesbíteni. Ugyanakkor kérném, szóbeli elmondás alapján fogadják el, hogy itt tulajdonképpen az irány leginkább ebben a formában fogalmazódhatott volna meg.

Jobbikos képviselőtársaimnak mondom, talán Gaudi-Nagy Tamástól hangzott el, hogy a szolgálati és államtitkok "továbbkezelésének" is szigorú szabályai vannak, szerintem pont ön az, aki tudja, hogy ott azért még további garanciális elemeket lehetne beépíteni a szolgálati és államtitkok őrzése tekintetében. Azért teljesen nyugodt nem vagyok még a mai napon sem efelől. Nyilvánvalóan a későbbiekben ez is vita tárgyát képezi. Ez az ön felvetése volt. Borkai Zsolt képviselőtársunkat egy komplett alkotmánymódosítással vádolták meg. Ha így lenne, alkotmányozó, nagyhatalmú fejedelmünk lenne Borkai Zsolt, azért ez nincs így. A politikai szál abban a pillanatban ért be szerintem egy alkotmánymódosításba, az érvelések abból az irányból jönnek, amikor elkezdjük firtatni, hogy várhatóan kik nem kerülnének be az őszi önkormányzati választásokon a képviselő-testületekbe, ha ezt elfogadnánk.

Ilyen szempontból a legnagyobb tisztelettel, és nem bántásként, csak kerülném az előbb említett Lázár-Szima Judit-konfliktust, ami a levélből kiviláglott. Nem gondolom egyébként, hogy ez áll a hátterében. Higgye el, jól ismerem frakcióvezető urat, azért ennyire nem kicsinyes, hogy alkotmányt módosítson egy-egy esetleges vitája miatt. Bárándy képviselő úrnak szeretném mondani, mert feltette a kérdést, igyekszem rá válaszolni, hogy miért nem terjesztjük ki másokra. Az eredeti normaszöveg a honvédség, rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjairól szól. Ettől függetlenül, ez felmerülhet kérdésként, hogy miért nem szól a határőrökről, a vámosokról, a bv-sekről, bírókról, ügyészekről, amiket ön is mondott. Nyilvánvalóan erről is lehet beszélni, de az eredeti alkotmány-normaszöveg, ami most módosításra kerül, ezt tartalmazta. Azt gondolom, ez még szélesebb körű vitát indukálna és tenne indokolttá, ha most ebbe az eddig nem használt társadalmi csoportokat is beletettük volna.

Az állami vezetők: itt a végrehajtás és döntéshozás szerepének szétválasztása szerepel az indokolásban is. Az állami vezetőkre való kiterjesztés ekképpen szerintem még átgondolásra szorul mindenképpen.

Átmeneti befejezésként, ismervén a módosító javaslatokat, még esetleg annyit engedjenek meg, hogy azon túl, hogy szükségesség és arányosság mint valós felvetés és nemzetközi egyezményekbe való ütközés felmerültek, azt gondolom, és azért is figyeltem viszonylag türelmesen kis kivétellel az ellenzéki felvetéseket, mert megint csak nem arról szólt a vita, mint ahogy délelőtt sem, hogy tulajdonképpen ennek a létjogosultsága teljesen megkérdőjelezhető lenne. Még mindig azt érzem, hogy itt inkább a módjáról van a vita, semmint arról, hogy a rendvédelmi szervezetek, fegyveres testületek depoliti"zálása akár lehet közös cél is.

Ekképpen egyfajta zárszóként fogadjanak el válaszadásként ennyit.

Természetesen abban bízva, hogy a módosító javaslatok kapcsán még további érdemi vitát folytathatunk, kérném, hogy egyelőre fogadjanak el ennyit válaszként.

Köszönöm szépen.