Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim!

Megerősítve és javarészt egyetértve Papcsák Ferenc képviselőtársammal, néhány dologra szeretném felhívni Vágó Gábor figyelmét, és nem az ő stílusában, hiszen akkor megkérdezném, hogy ön hány hajléktalant látott el életében és hánnyal foglalkozott.

Szeretném arra fölhívni a figyelmét, hogy az a gunyoros módosító javaslat, amit önök beadtak, az azon túl, hogy végtelenül cinikus, ahogy ön is mondta, még azért is veszélyes, mert hadd mondjak önnek egy számadatot, tisztelt képviselő úr, biztosan újszerűen fognak ezek hatni önnek, úgyhogy segítek a könnyebb megértésben: három hét alatt 846 szabálysértési eljárást folytattunk le Józsefvárosban. Nem tudom nem magamra venni, hiszen célzott rá. És ugyanennyi idő alatt, képviselő úr, 75 - hetvenöt - körözött személyt fogtunk el. Három hét alatt, egy kerületben.

Tisztelt Képviselő Úr!

A helyzet az, ön azzal kezdte a hozzászólását, hogy komplex a probléma, ezért kénytelen vagyok én is ezt megismételni, valóban komplex. Ma a hajléktalanellátást, már mondtuk a múltkor, nem azok veszik igénybe, akiknek van, vagy nem csak azok veszik igénybe; nem férnek hozzá. Egyébként felhívom a figyelmét, valószínűleg frakciótársai nem tájékoztatták arról, hogy a honvédelmi és rendészeti bizottság támogatott olyan módosító javaslatot, amely a törvény hatálybalépését december 1-jére tolja el. Teszi mindezt azért, hiszen mindenki számára ismert lehet a sajtóból, hogy a Fővárosi Önkormányzat és a Belügyminisztérium december elejével óhajtja megnyitni azt a több mint 600 férőhelyet a fővárosban, amely minden utcán levő embernek biztosít fedelet a feje fölé, főleg télire. Kiemelten hangsúlyos a tél, hiszen az elmúlt 3-4-5 évben, amikor 130 ember fagyott halálra, ön nem emelte fel a szavát, képviselő úr.

Ezt meg fogjuk akadályozni, hiába csodálkozik, tudom, hogy ez annyira nem szimpatikus önnek, és ha azután is valaki még az utcán tartózkodik, természetesen legyen büntethető. Ezt mondtuk akkor is, és most is.

Köszönöm, elnök úr.

(…)

Én csak szeretném megnyugtatni képviselőtársamat, hogy én már a múltkori vitában, illetve a honvédelmi és rendészeti bizottság ülésén is elmondtam, hogy a 3. számú ajánláspontban foglaltak irányával én a magam részéről egyetértek, azt pontosítani szükséges. Legjobb tudomásom szerint a két képviselő, Baráth Zsolt és Vágó Sebestyén képviselő urak beadtak egy kapcsolódó módosító indítványt, amelyben annyi pontosítást tettek, amit én magam is a bizottsági ülésen javasoltam, amelynek az lenne a lényege, hogy a városi önkormányzat teljesíti a hajléktalanellátás feltételeit. Ugye, itt azt tettem szóvá mind a bizottsági ülésen, mind az általános vitában, hogy egy 117 fős településnél ne szabjunk olyan határokat vagy olyan gátakat ne gördítsünk eléjük, amelyeket ők nem tudnak átugrani.

Hovatovább bizonyos településméret alatt nem terheli az önkormányzatokat a hajléktalanellátás feladata. Tehát én a magam részéről a két képviselő úr által jegyzett kapcsolódó módosító indítványt, tehát nem az eredetit, hanem ezt, tudom támogatni, mert annak az iránya arra mutat, amely ideális állapot lehetne, amely szerint, ha egy önkormányzat közrendvédelmi igényeket fogalmaz meg, akkor lesz szíves teljesíteni a szociális kötelezettségeit is. Éppen ezért én magam ezzel egyetértek.

Egyetlenegy pontosítást hadd tegyek még a Varga képviselő úr által mondottakhoz. Valóban indult a VIII. kerületben egy szociális program, de ez nem később történt, mint a közrendvédelmi akció. Ha Zuglóra gondolt, akkor elnézését kérem. Akkor is szeretném pontosítani, teljesen egy időben indult, csak az LMP és a hozzá közeli - hogy idézzek - anarcho-szociális csoportok arról elfelejtettek beszélni, hogy ott más is történik. Ők nyilván a szereplési vágytól túlfűtve kicsit megpróbálták a másik végéről megközelíteni a problémát.

Köszönöm, elnök úr.

(…)

Tisztelt Elnök Úr!

Szeretnék néhány dologra reagálni, ami elhangzott az ellenzéki képviselőtársaim részéről.

Még Varga képviselő úrnak mondanám, hogy itt valóban tűzoltás folyik. Én magam is többször elmondtam, hogy inkább ettől az előterjesztéstől vagy javaslattól legyen hangos a sajtó, mintsem, hogy emberek fagyhalálától télen. Azt tudniuk kell - és hagyjuk is ezeket az álszociális gondolatokat -, itt a fővárosi állapotokat tekintve látniuk kell azt, hogy a hajléktalanok 78 százaléka tartósan alkoholbeteg, az öngondoskodás minimális jeleit sem tudja mutatni. Tehát ezt a feltétlenül mindent a lakáspolitikára rákenő, számomra egyébként nagyon álszociális felhangokat azért hagyjuk, mert egyrészt, mint arra az általános vitában utaltunk, nem tudjuk ma megmondani, hogy kik a valós rászorulók, és talán ezt kellene először tisztázni. Aztán sorolhatnám a további problémákat.

Abban Varga képviselő úrnak igaza van, hogy egy komplex csomag kidolgozásra kell, hogy kerüljön. Ez valóban történik is és folyamatban is van, de azt meg kell értenie, és aki látott már valódi, utcán élő embert - és direkt nem hajléktalant mondok, hanem utcán élő embert, sokféle, soktípusú emberről van szó -, az pontosan tudja, hogy van köztük olyan, akinek, ha van lehetősége, akkor sincs esze ágában sem bemenni ezekre a szállókra. Ennek is megint csak sok oka van: fél, vagy ezért, vagy azért, vagy ő nem akarja, vagy egyszerűen ott érzi jól magát; nem lehet ezeket típusok alá sorolni. Ahány hajléktalan, annyi életút és annyi sors. Éppen ezért nagyon nehéz általános szabályokat találni.

Most egy cél volt: december 1-jével megnyitni annyi férőhelyet, amennyi ember ma valószínűleg Budapesten az utcán él. Ennek a felmérése nyáron megtörtént, és amennyiben ez meglett - ez 580 körüli személyt jelentett -, december 1-jétől mindenképpen rászorítani; így is fogalmaztam én magam is korábban, hogy ha kell, kényszerrel kell bevinni fedél alá az embereket, mert még egyszer mondom, legtöbbjük olyan mentális állapotban van, hogy nem mindig tudja eldönteni, hogy az ő érdeke mi.

Éppen ezért állítjuk mi azt, hogy az ő érdekében, az ő élete megmentése érdekében alkalmazott szigor ez esetben megengedhető lehet.

Ettől függetlenül kétségtelen, hogy egy komplex programot kell kidolgozni, és itt már rá is térhetünk az egyik kedvenc fejezetemre, amit Gaudi képviselőtársam mondott: elengedhetetlen lesz, hogy porig romboljuk a hajléktalan- és koldusmaffiát. Anélkül ugyanis az egész egy fabatkát sem fog érni, hiszen azt is tudniuk kell, hogy sok olyan ember, aki ma az utcán él, nem önszántából él az utcán, és itt nem a lakhatási problémákra gondolok, hanem mert kényszerítik, mert olyan helyzetbe hozzák, akár külföldi állampolgárként, hogy csak ott tudjon élni. Tipikusan ilyenek a koldusmaffiák, de mert nem erről az előterjesztésről van szó, ebbe most ne menjünk bele. Fogadják el azt, hogy készül egy komplex program, de jön a tél. A tél előtt mindenkinek fedél alatt kell lenni.

Ez az előterjesztés ezt szolgálja, tudjuk, hogy szigorú, de minimálisra akarjuk csökkenteni azok számát, akik az utcán fagynak meg.

Az, hogy ne legyenek hajléktalanok, azt gondolom, hogy szép cél, de a világon mindenhol vannak. A számuk csökkentése lehet közös akarat, de még egyszer mondom: az ő mentális állapotukat is figyelembe véve, nem mindenki alkalmas arra, hogy egy lakást saját maga fenn tudjon tartani, vagy ott saját magáról gondoskodjék. Én tehát nem feltétlen hiszek csak abban, hogy az egészet a lakáspolitika hiányára lehetne kenni. Sok mindenre visszavezethető ez: a szenvedélybetegségektől a kényszerfüggőségekig mindenre.

Azt kérem önöktől, hogy ennek szellemében, és éppen azért, mert nem szőnyeg alá söprésről van szó, hiszen ha jól vettem észre, éppen mostanában került elő a téma, azért, mert mi elkezdtünk ezzel foglalkozni; kérném, hogy ezt támogassák azzal együtt, hogy a 6 módosító indítványban van 2 olyan, amit én magam is el tudok fogadni és jónak is tartok, és azt kilátásba véve és megnyitva az utat magunknak arra, hogy ezt a komplex problémát 2012-ben teljeskörűen rendezni kell, ugyanakkor a mostani sürgető célunkat ez a jogszabály-módosítás valósítja meg.

Köszönöm szépen, elnök úr, hogy meghallgattak.