Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim!

Tájékoztatom a tisztelt Házat, hogy a gyöngyöspatai eseményeket feltáró eseti bizottság befejezte munkáját, és jelentését 2012. március 29-én J/6574. számon benyújtotta az Országgyűlésnek. Engedjék meg, hogy beszámoljak a bizottság elvégzett munkájáról, és megosszak önökkel néhány gondolatot, információt a benyújtott jelentéssel kapcsolatban.

Mint az mindenki előtt ismert, az Országgyűlés a 34/2011. országgyűlési határozatával hozta létre az eseti bizottságot, amely feladatául kapta, hogy feltárja a tavaly tavasszal Gyöngyöspatán történteket, és választ találjon az országgyűlési határozatban feltett kérdésekre. Kevés világos és ellentmondásmentes momentum volt ebben a történetben. Annyit tudunk biztosan, hogy a Magyar Vöröskereszt húsvéti kirándulásra vitt volna családokat, amire jóval húsvétot megelőzően már kaptak felkérést. Mindezek után más érdekcsoportok a kialakult helyzettel kapcsolatban valótlanságokat állítva, hazánk rossz hírét keltették a nemzetközi közvélemény előtt.

Az eseti bizottság feladata az volt, hogy fennállása alatt lehetőség szerint minden, ez ügyben zavaros momentumot tisztázzon, és munkájának eredményeként egy jelentést készítsen az Országgyűlés számára. Engedjék meg, hogy megosszak néhány fontos részletet a működéssel kapcsolatban.

A bizottság alakuló ülésén megvitatta és elfogadta ügyrendjét és munkatervét. Ebben rögzítette, hogy a feladatkörében leírtak feltárása érdekében elsőként írásbeli dokumentumokat kér be a gyöngyöspatai eseményekre vonatkozóan állami és civil szervezetektől, illetve személyektől. Ezen megkeresésekre összesen mintegy másfél folyóméternyi írásos dokumentum érkezett 16 szervezettől, illetve személytől, amelyek legnagyobb része a rendőri szervektől kapott jelentések, összefoglalók voltak. Az ügyrend szerint a beérkezett dokumentumokat a bizottság titkárságán lehetett tanulmányozni.

Szeretném hangsúlyozni, hogy a bizottság 282 napos fennállása alatt egyetlenegy ellenzéki képviselő sem tanulmányozta, illetve a Magyar Szocialista Párt szakértői igen, de más nem az ellenzéki oldalról.

A bizottság a beérkezett több ezer oldalnyi dokumentumot oly módon dolgozta fel, hogy munkamódszerének második fázisában a meghallgatások során a leírtakat hasznosította. A munka során jelentős mértékben támaszkodtunk ezen állami és civil szervezetek által megküldött anyagokra, illetve a magánszemélyek által küldött beszámolókra. A jelentés összeállítása során a meghallgatásokon túl figyelembe vettük az Országos Rendőr-főkapitányság és a helyi rendőri szervek adatait, illetve megállapításait.

A bizottság a meghallgatásokat megelőzően meghívotti státust ajánlott fel, illetve döntött is róla, dr. Kontrát Károly úrnak, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkárának, valamint az elfogadott ügyrend és munkaterv szerint a bizottság üléseire tanácskozási joggal állandó meghívást kapott Horváth László, a Heves Megyei Kormányhivatalt vezető kormánymegbízott. Az eseti bizottság 282 napon keresztül működött, az ülések között egy zárt ülés volt 2011. szeptember 28-án, amikor a bizottság tagjai meghallgatták Balajti László altábornagy urat, az Alkotmányvédelmi Hivatal akkori főigazgatóját, illetve Hellebrandt Lászlót, az Információs Hivatal főigazgató-helyettesét. A bizottság a nyílt ülések, tehát az ezenkívüli ülések alkalmával összesen 20 főt hallgatott meg.

A bizottság tervezte meghallgatni Richard Field urat is, aki a megkeresés ellenére a személyes megjelenéstől elzárkózott, nem jelent meg a bizottság előtt, és azzal, hogy az eseményekben való részvételét követően külföldre távozott és nem jött el a meghívásra, a bizottság megállapította, hogy semmibe vette Magyarország legfőbb népképviseleti szervét, valamint megsértette az akkor hatályos alkotmány előírását. Magatartásával tovább erősítette a gyanút, hogy a Gyöngyöspatán végzett, úgynevezett humanitárius szolgálata csak álca volt, amellyel lejáratta Magyarországot, illetve a kormányt mind a hazai, mind a nemzetközi közvélemény előtt.

A bizottság 2011. szeptember 28-án zárt ülés keretében, mint említettem, meghallgatta a titkosszolgálatok vezetőit, akik számot adtak a Gyöngyöspatán lezajlott eseményekkel kapcsolatban tudomásukra jutott információkról, illetve adatokról. A bizottság megállapítása szerint a titkosszolgálatok a törvényi kötelezettségüknek eleget téve, a feladatkörükben eljárva kísérték figyelemmel az ott történteket. A zárt ülés minősítése: titkos, a minősítés időtartama 2036. december 31-éig tart. Magam 2011. november 2-án kértem az Alkotmányvédelmi Hivatal főigazgatóját, hogy vizsgálja meg, hogy az eseti bizottság szeptember 28-ai zárt ülésének minősítése feloldható-e. Erre a főigazgató úr röviddel a megkeresés után válaszolt, és nemlegesen felelt, nemzetbiztonsági érdekre való hivatkozással nem találta feloldhatónak a jegyzőkönyv minősítését.

A bizottság a jelentésben megállapította, hogy Gyöngyöspatán gondot okozott a köznyugalom fenntartásában a hisztériakeltés és a média által adott, saját maga által nem ellenőrzött információk sokasága. A hisztériakeltésben és az események valóságnak nem megfelelő értékelésében nagy szerepet játszottak elsősorban azok a közéleti szereplők, civil szervezetek, pártok, amelyek a helyi viszonyokat egyoldalúan nézve adtak tájékoztatást az országos sajtófelületeknek, és ezzel fokozták az ellentétet a helyiek között.

A bizottság véleménye szerint a Jobbik jelentősen érdekelt volt a Gyöngyöspatán kialakult közbiztonsági helyzet további kiélezésében és eltúlzásában, provokációként is értelmezhető rendvédelmi igényekkel léptek fel a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület tevékenységével kapcsolatban, illetve azt támogatóan. Ez az egyesület egyébként nem működött együtt az állami szervekkel, még csak nem is az önkormányzat által létrehozott vagy támogatott helyi közbiztonsági feladatokat ellátó szervként működtek a helyi önkormányzatokról szóló törvény szerint kötelezően ellátandó helyi közbiztonsági feladatok végzése érdekében, és az Országos Polgárőr Szövetséggel sem működtek együtt. Ezzel a jelentés szerint megpróbálták megkérdőjelezni az állam kizárólagos erőszak-monopóliumát.

A gyöngyöspatai helyzetet meglovagolva, politikai hasznot remélve az LMP is bekapcsolódott az események úgynevezett megoldásába, azonban tevékenységének valós célja rejtve maradt. Ezt példázza, hogy mindvégig tudomással bírt arról, hogy mire készül Richard Field, sőt aktivistáin keresztül támogatta a húsvéti utaztatást. Továbbá az LMP ezzel egy időben a médiában támadta a kormányt, hogy nem tesz semmit a gyöngyöspatai helyzet megoldásáért, a bekért adatokból és az ismert számokból, a kiadásokból egészen más látszik. Az LMP kommunikációja, illetve a képviselői által tett kommunikációja a médiában jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a külföldi sajtó negatív színben tüntesse fel Magyarországot.

A bizottság a rendelkezésre álló dokumentumok és a meghallgatott személyek elmondása alapján megállapította, hogy a Gyöngyöspatán kialakított konfliktus időszakában közéleti személyek, ellenzéki pártok, civil szervezetek és LMP-hez köthető csapatok nem vették fel a kapcsolatot a pontos és valósághű tájékoztatás érdekében a sajtóban megjelent nyilatkozataik, nyílt leveleik előtt a helyi és az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat vezetőivel, sem a helyi önkormányzattal, sem a megyei közigazgatási hivatallal, sem a helyszínen szolgálatot ellátó rendvédelmi egységek vezetőivel.

Ezzel szemben olyan ellenőrizetlen információkkal látták el a magyar és a nemzetközi sajtót, amely híradások jelentős kárt okoztak Magyarország nemzetközi megítélésének akkor, amikor az ország az Európai Unió soros elnöki tisztét töltötte be. Így történhetett meg az is a jelentés szerint, hogy a nemzetközi sajtóban olyan hírek jelentek meg, amelyek szerint Magyarországon súlyos etnikai konfliktusok vannak, ami már-már egyenlő egy polgárháborús helyzettel. Kevésbé volt szórakoztató, képviselő asszony, a bizottsági ülésen a helyiektől panaszként meghallgatni mindezt, mint önnek itt ülve. Ezeket a híreket egyértelműen, a sajtóban visszakereshetően az LMP politikusai kommunikálták, illetve a hozzá kötődő jogvédő szervezetek.

A bizottság álláspontja szerint az LMP a médiát felhasználva politikai hasznot remélt attól, hogy azt a látszatot kelti, hogy Magyarország kormánya nem ura a helyzetnek, nem tud és nem is akar megoldani egy etnikai konfliktust, valamint attól is hasznot remélt, hogy túlértékeltette jogvédő profilját, kisarkított egy képet, és mindezt mutatta a helyi viszonyokról.

"A magyar kormány az események kezdetén felismerte annak súlyát, hogy a gyöngyöspatai úgynevezett megszállás bármikor megismétlődhet az ország bármely településén" - idéztem. Ezért nem késlekedve, kezdeményezte a büntető törvénykönyv ez irányú módosítását. Ezt követően már nem kerülhet sor Magyarországon olyan jellegű cselekményre, amelynek során bárki nyíltan és tudatosan semmibe veszi a társadalmi együttélés szabályait.

A kormány intézkedett több vonatkozó jogszabály módosításáról is. Ezen lépések közül kiemelt jelentőséggel bír a 2011. évi CLXV. törvény, a polgárőrségről és a polgárőri tevékenységről szóló törvény. A büntető törvénykönyv módosítása, valamint a polgárőrségről és polgárőri tevékenység szabályairól szóló törvény megalkotása világosan meghatározta, hogy az állampolgár milyen módon tud részt venni a saját vagyona, biztonsága fenntartásában, megőrzésében, együttműködve a rendőrséggel, együttműködve az önkormányzatokkal.

Ezenkívül 2011. december 23-án az Országgyűlés elfogadta az új szabálysértési törvényt, amely ez év január 6-án lépett életbe. Ebben is a Magyar Országgyűlés jelentős, a probléma megelőzését szolgáló jogszabályt fogadott el.

A kormány a Gyöngyöspatán kialakult helyzetet folyamatosan figyelemmel kísérte, ennek során megakadályozta, hogy a helyzet tovább eszkalálódjon, és megszüntette azokat a jogszabályi kiskapukat, amelyek felhasználásával előidézték 2011 tavaszán a Gyöngyöspatán történteket.

A bizottság megállapította, hogy a rendőrség által Gyöngyöspatán alkalmazott rendőri intézkedések a szükségesség és az arányosság követelményét nem lépték túl, a helyszínen szolgálatot teljesítő rendőrök szolgálatukat szakszerűen és törvényesen látták el. A határozott fellépésnek és a bűnmegelőző tevékenységnek köszönhető, hogy súlyosabb bűncselekmény elkövetésére nem került sor Gyöngyöspatán.

A jelentésben szerepeltetett tényekre is tekintettel a bizottság megállapította, hogy a kormány és a rendőrség a gyöngyöspatai események kezdetétől a helyzet konszolidálására törekedett. A bizottsággal, annak működése során a kormány képviselője folyamatosan kapcsolatban állt, így a megtett kormányzati intézkedések, a kezdeményezett és elfogadott törvénymódosítások felölelik a bizottság munkája során javaslatként felmerült változások teljes körét.

A bizottság ezért további szükséges törvénymódosítások kezdeményezésére nem kérte fel a kormányt, azonban a költségvetésben biztosított erőforrások minél szélesebb körű felhasználását javasolja, és egyben támogatja is a már működő közfoglalkoztatási programok vonatkozásában, annak érdekében, hogy hazánk több régiójában sokak számára ezzel segíthesse a munka világába való visszatérést.

Tisztelt Képviselőtársaim!

Gyöngyöspatán egy olyan új jelenséggel szembesülhettünk, amelynek során ellenzéki pártok, civil szervezetek - politikai hasznot remélve - nem riadtak vissza megkérdőjelezni az állam kizárólagos erőszak-monopóliumát. Ezen túlmenően súlyosan rombolták hazánk nemzetközi hírnevét, és ezzel az amúgy is nehéz helyzetben lévő település mindennapjait még inkább ellehetetlenítették, jelentősen megingatták a helyi lakosok objektív és szubjektív biztonságérzetét, amelynek biztosítása, azt gondolom, hogy közös érdekünk kell hogy legyen.

Tisztelt Képviselőtársaim!

Én magam valamennyi bizottsági ülésen részt vettem, illetve a mai napon is az emberi jogi, illetve a honvédelmi és rendészeti bizottság ülésein megismertem az ellenzéki pártok álláspontját. Bízva abban, hogy ezeknek egy részét vagy talán egy bővített verzióját itt, a plenáris ülésen is elmondják, egyelőre köszönöm szépen a figyelmüket.

(…)

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés!

Mint az előterjesztői expozéban is említettem, én a bizottság működése alatt is, illetve a zárt ülés lezajlása után is azon az állásponton voltam, hogy ezeket a minősített információkat, illetve a zárt ülés minősített jegyzőkönyvét a minősítés alól oldjuk föl.

A helyzet számomra azért nem egyértelmű most - azon túl, hogy még mindig azt gondolom, ahogyan Harangozó képviselő úr is elmondta -, hogy abban a bizottságban, amikor létrejött, valamennyi tagnak elkészült a C típusú nemzetbiztonsági tanúsítványa, ez a jelen lévő országgyűlési képviselőknél nincs maradéktalanul így. Tehát nem világos az a része számomra, hogy ezt hogyan hidaljuk át esetleg egy ilyen ügyrendi javaslat esetleges elfogadása esetén.

Az érdemi vitát meg Schiffer képviselőtársam minősítését is majd megválaszolnám, de azt gondolom, először ennek az ügyrendi részét rendezzük el. Ráadásul nincs itt a minősítő sem, és nyilván ennek a folyamatnak egy meghatározó része az, hogy a minősítő egyáltalán jelen van. Amúgy technikailag pedig nem világos, hogy akkor most majd, ha netán így döntünk, akkor hozzam ide a jegyzőkönyvet, és olvassam föl, vagy mi történjen.

Tehát számomra több kérdés is van annál; a szándékot megértem, valamelyest még tudom is támogatni, csak nem világos nekem, hogy hogyan fogjuk ezt az állapotot elérni.

Köszönöm szépen, elnök úr.

(…)

Kissé gondban vagyok, mert néhány dolgot feljegyzeteltem az elhangzottak közül, és valahol ez a papír elmaradt, ezért a memóriámra hagyatkozom.

Megkérném Schiffer képviselő urat, hogy még maradjon egy picit itt köztünk, azzal együtt, hogy erre az egészen korlátolt vagdalkozására nem szeretnék reagálni semmit. Ez az ön stílusa, az enyém pusztán annyi, szeretném jelezni az előmenetelemmel kapcsolatban, ha már személyeskedett, hogy ha olyan tájékozott lenne, mint amilyennek mutatja magát a világ felé, akkor pontosan tudná, hogy az én előmenetelem éppen az, hogy szeretnék a kerület polgármestere maradni. Az is az ön stílusa, képviselő úr, hogy amikor személyeskedik, akkor az arra adandó választ a másokkal való beszélgetéssel üti el, az ezzel járó kellemetlenségeket a telefonjába bújva próbálja elkerülni. Köszönöm, képviselő úr. Ezen túl ennél többet az ön szavaira azt gondolom, hogy méltatlan lenne, ha reagálnék.

Voltak azonban érdemben is fontosabb, jóval fontosabb hozzászólások, ezért tán kezdjük ezekkel, és menjünk ezen végig. Többször kérdezte épp még ön is,

Schiffer képviselő úr: mi az, hogy MSZP közeli? Hogy LMP közeli.

ELNÖK: Folytassa, képviselő úr!

DR. KOCSIS MÁTÉ, az eseti bizottság elnöke: Folytatom, és sokat tanultam Schiffer képviselő úrtól a politikai kultúrából. Éppen azért szeretném megválaszolni, hogy éppen önök, Mile képviselő úr, ha már itt maradt köztünk, nemegyszer mondták el, és távol álljon tőlem, hogy az öntől jobbra ülő társaságot ilyen módon hozzam összefüggésbe, de nemegyszer mondták, hogy a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület Jobbik közeli szervezet. A Táncsics Alapítvány mitől MSZP közeli? - így is feltehetném a kérdést. Hagyjuk ezeket, hogy mitől LMP közeli egy szervezet!

Akkor is elmondtam önnek a bizottsági ülésen - tudom, hogy most már önöknek, miután rossz fát tettek a tűzre, kellemetlen ezeket a dolgokat felvállalni, de például attól LMP közeli egy szervezet, hogy közösen tartanak sajtótájékoztatókat, nagyon trendi közös performanszokat tartanak, közösen vesznek részt különböző akciókban. Innentől kezdve, hogy mondjam, ilyen ferdítésnek tűnik az egész, hogy most, hogy úgynevezett magyarázkodásra szorulnak, bár nem szorulnak, szerintem egészen tényszerű az önök szerepvállalása, azt hiszem, hogy ezek ilyen hajánál fogva előrángatott kérdések, amik a kötözködés látszatát keltik.

Harangozó képviselő úr szavaira ugyan érdemben szeretnék reagálni, de ő sincs itt, ezért csak egyetlenegy momentum, ami több ponton előkerült: az, hogy a bizottság vizsgálta-e a kormány felelősségét. A bizottság minden olyan adatot bekért, ami akár felvethette volna a kormány felelősségét is - de kérdem én, hogy hibázott-e a kormány akkor, amikor 250 millió forintért, negyedmilliárd forintért fenntartotta a rendet? Hibázott-e a kormány akkor, amikor a szükséges jogszabály-módosításokat haladéktalanul megtette? Hibázott-e a kormány akkor, amikor a közmunkaprogramot, a mintaprogramot erre a településre irányította? Megvizsgáltuk, képviselő úr, ön is tagja volt a testületnek. Igenis vizsgálat alá került, és legyen szíves, adja át Schiffer képviselő úrnak is - mert őt általában csak a saját hangja érdekli - ezeket a gondolatokat.

Igen, megvizsgálásra került, és ahogyan ön is tagja volt a bizottságnak, világosan látszott, hogy abban a helyzetben, amit egyébként önök szerint a kormány idézett elő azért, hogy utána a nemzetközi sajtóban magyarázkodhasson, némi abszurdummal, önök szerint ez a kormány hibázott. Én azt gondolom, hogy ez a kormány nem hibázott. Ez az a pont, ahol soha nem fogunk egyetérteni, mert önnek az a feladata, hogy elmondja, hogy ez a kormány mindent rosszul csinál, mi pedig azt mondjuk... Ne nézzen így rám, képviselő úr, ez az ügy természetéből fakad. De mi pedig azt mondjuk, hogy ha világosan az asztalra tesszük az érveket, hogy mit tett meg ez a kormány a gyöngyöspatai rendért, akkor azt gondolom, hogy nincs szégyellnivalója.

Schiffer képviselő úr azzal is megvádolt a rendkívül sok primitív vádaskodásán túl, hogy minősített információkon alapul a jelentés. Nem alapul minősített információkon a jelentés, éppen azért, mert azok semmilyen felhasználásra nem kerültek. Aki ott volt, tudja. Ő nem volt ott, mégis jobban akarta tudni - nem jött be neki.

Vona Gábor szavaira szeretnék reagálni, jó pár gondolatot felvetett. Meghallgattuk magát Juhász Oszkárt is. Frakcióvezető, elnök úr szóvá tette, hogy helyieket, érintetteket nem nagyon hallgattunk meg. Nagyon-nagyon sok helyit és érintettet meghallgattunk, többek között az önök mostani polgármesterét. Tábi László mondta azt, hogy politikai nyomásra mondott le. Személyesen meghívtuk, elmondhatta a véleményét a bizottság előtt, a saját álláspontját. Azt gondolom, hogy amit ott kérdésre vagy önszántából válaszol, azt kell a bizottságnak hitelesnek tekintenie, nem azt, amit hetekkel, hónapokkal, hosszú hónapokkal korábban egy internetes felületnek nyilatkozott. Képviselő úr, tán ön is ott volt, az ő szájából hangzott el.

A rendészeti bizottság délutáni ülésén is már elmondtam, hogy Juhász Oszkár július 17-ei polgármesterré választásával azt gondolom, hogy nem lehet a tavaszi eseményeket meg nem történtté tenni. Nagyon gyakran használják azt az érvet, amely szerint azzal, hogy Juhász Oszkárt megválasztották, a kérdés el lett rendezve, és egyébként ott már minden szép és rendben van. Valóban így van, mert ahogy az előbb utaltam rá, rendkívül sok anyagi és egyéb erőforrást fordított oda a kormány.

Mirkóczki képviselő úr azt mondja, hogy ő miért vett részt a bizottság ülésén, és hogy miért nem hívtuk meg a frakcióvezető urat. Ezt lehet, hogy nem pontosan jegyeztem föl. Hadd említsem meg, hogy épp Balczó alelnök úr és Vona Gábor frakcióvezető, elnök úr írt egy levelet nekem nyáron, amelyben jelezték, hogy többet ők a bizottság munkájában nem óhajtanak részt venni, ennek a bizottságnak a munkáját lezártnak tekintik. Frakcióvezető úr is aláírta, hozzám úgy érkezett el ez a levél, én ezt több helyen megmutattam; azt gondolom, ebben semmilyen vitát ne nyissunk, főleg ne úgy, hogy én tiszteletben tartom, hogy már nem tudnak erre reagálni. Két aláírással érkezett hozzám.

Lényeg az, hogy ezek után csak arra szerettem volna kilyukadni, hogy ne kérjék számon, hogy miért nem hívtuk meg frakcióvezető urat erre a bizottsági meghallgatásra.

Mile Lajos képviselő úr azt mondta, hogy egyszer áttanulmányozta ezeket az iratanyagokat. Igen, de nem a bizottság fennállása alatt, hanem most nemrégiben, és azt gondolom, hogy ön már az előtt véleményt mondott a bizottsági ülésen a jelentésről, amikor még ez az áttanulmányozás nem történt meg. Én ezeket mind hitelességi problémának tartom.

Nagyon érdekes volt az utolsó bizottsági ülésen, hogy az LMP-s képviselő szerint a Jobbikra vonatkozó részek helytállóak, a Jobbik képviselője szerint pedig az LMP-re vonatkozó részek helytállóak. Éppen ezért mondom azt, hogy a jelentés valamennyi részét rajtam kívül legalább egy ember is hitelesnek látja, csak attól függően, hogy kire vonatkozik.

Sneider Tamás képviselő urat annyiban szeretném közjogi értelemben pontosítani, hogy négyévente a kormányok nem politikai nyomásra mondanak le, hanem egyszerűen lejár a mandátumuk. Azt gondolom, hogy Tábi László lemondásával, legyen annak bármi az oka, ez semmiképpen nem keverendő.

Soha nem állítottuk, és én magam sem állítottam soha, és ezt én szeretném visszautasítani, hogy Gyöngyöspata egy hibátlan település. Azt is elmondtuk, hogy Gyöngyöspatán amúgy is nehéz helyzet volt, és pusztán csak azt szerettük volna, hogy megértsék, és ez ma már nem fog bekövetkezni, hogy annak a rend iránti igénynek, amely megfogalmazódhatott néhány gyöngyöspataiban, azt gondolom, hogy ronda szóval: a kielégítési módja nem az, amit önök választottak.

Azt is szeretném hangsúlyozni, hogy tisztában vagyunk azzal, és ha hiszik, ha nem, a látenciában maradt bűncselekményeket is beleszámítva, Gyöngyöspatán a közbiztonsági állapot nem volt rosszabb, mint, mondjuk, a szomszéd településen. Pusztán arra kerestük a választ, hogy miért Gyöngyöspata, miért akkor, miért ebben a formában.

Csak hogy valami jót is mondjak, és szeretném, ha a bizottság munkájának történetébe ez is belekerülne, nagyon-nagyon szerencsétlen dolognak tartom, hogy a körzet országgyűlési képviselője nem vett részt a bizottság munkájában. Azt is szeretném hangsúlyozni, hogy én többször felhívtam erre a figyelmét, hogy szerencsés lenne, ha a saját választókerületében történő eseményekről első kézből értesülne, netán az ezzel kapcsolatos munkában részt venne.

Zárásként: nem taxatíve válaszoltam a kérdéseikre, éppen ezért röviden szeretnék még néhány dolgot elmondani. Még esetleg szintén a személyemre, illetve az általam vezetett településre utaló megjegyzését frakcióvezető úrnak annyiban hadd pontosítsam, hogy egészen más az önkormányzati törvény alapján egy helyi közbiztonsági feladatot ellátó szervet helyi rendelet alapján működtetni 2003 óta, akik a munka törvénykönyve hatálya alá eső munkavállalók, mintsem egy eskütétellel felruházott eseti jelleggel működő polgárőr-egyesületet. Hangsúlyozom: nem polgárőr-egyesületről beszélünk, tehát az ebbéli összecsúszásokat határozottan vissza kell utasítanom.

De vissza Gyöngyöspatára, hiszen a jelentés tárgya ez. Nem lesz köztünk Gyöngyöspata-ügyben soha egyetértés. Attól azonban szeretnék elzárkózni, és szeretném hangsúlyozni, hogy egészen... - nem találom a megfelelő szót - meglepőnek tartom, hogy önök mint ellenzéki pártok a vita végére igyekeznek azt kihozni, hogy ott tulajdonképpen önökön kívül mindenki felelős, a kormány leginkább.

Azt hiszem, hogy ez a jelentés és a kormány reakciói az ott történtekre adott válaszok és reakciók voltak, azzal a szándékkal, hogy felhívjuk a figyelmet, hogy egy-egy ilyen nehéz sorsú településen történő rendfenntartói igény vagy egy-egy kommunikációs igény nem mindig találkozik az ország érdekeivel.

Azt is szeretném hangsúlyozni, hogy nem Habony Árpád kommunikációs trükkjeiről volt szó, de ezt betudjuk a késő esti schifferi elmeállapot szüleményének. Habony Árpád nem gyakorolt semmiféle nyomást a jelentésre.

Azt is szeretném hangsúlyozni, hogy ennek a jelentésnek a legmeghatározóbb része nem az időrendiség volt, nem feltétlenül az összegző megállapítások, hanem annak a megállapítása, hogy igenis, a magyar kormány - és a késő estére való tekintettel nem sorolnám fel még egyszer - rengeteg dolgot tett meg azért, hogy Gyöngyöspatán a helyzet konszolidálódjon. Szeretném, ha ezt a részét a jelentésnek nem vitatnák.

A politikai indulatokat, a politikai megnyilvánulásokat megértjük, azzal együtt valljuk azt, hogy az állam erőszak-monopóliuma megkérdőjelezhetetlen, hogy ha egy településen közrendvédelmi, közbiztonsági probléma van, arra a hatályos jogszabályi kereteken belül felhatalmazott szervek jogosultak eljárni.

Erre zárásként szükséges felhívni a figyelmet, továbbá arra is, hogy a politikai kommunikációnak a gyöngyöspatai események egy nagyon veszélyes szegmensét mutatták meg, történetesen nem az önök, nem az én, nem a képviselőtársaim - akár a kormánypártiak - és nem a kormánytagok életét nehezítette meg a félrement gyöngyöspatai kommunikáció, hanem leginkább magukét a gyöngyöspataiakét.

Ennek elkerülésére kérném önöket a közeljövőben. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak.