Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház!

Fontos ügynek gondolom a nemzetbiztonsági ellenőrzés új szabályainak megállapításáról szóló törvényjavaslatot annak ellenére, hogy a köz érdeklődésére kevésbé tart számot.

Az előterjesztői expozé elején fontosnak tartom megjegyezni, hogy ennek a Háznak a falai között csak viszonylag ritkán esik szó a titkosszolgálatokról, és ez talán így is helyes, mert a munkájukat diszkréten és körültekintően kell végezniük.

Abban nincs vita közöttünk az ellenzéki pártokkal sem, hogy egy demokratikus államnak szüksége van nemzetbiztonsági szervekre, titkosszolgálati eszközök és módszerek alkalmazására. A nemzetbiztonsági szolgálatok feladatrendszere Magyarország szuverenitásának biztosításából és alkotmányos rendjének védelméből vezethető le, ezért egyetlen felelős kormányzat sem mondhat le arról, hogy döntéseit a nemzetközi környezet pontos ismeretében hozza meg, hogy birtokában legyen azoknak az információknak, amelyek befolyásolják vagy befolyásolhatják az ország külpolitikai, védelmi, gazdasági és egyéb fontos döntéseinek végrehajtását és érvényesülését. Az ilyen tevékenységnek mindazonáltal ellenőrzöttnek és előre kiszámíthatónak kell lennie, továbbá eszközeiben és módszereiben nem mehet túl azon a határon, amit egy demokratikus állami berendezkedés elvisel.

A nemzetbiztonsági törvény hatálybalépése óta eltelt mintegy tizenhét év tapasztalatai alapján szükséges a minket körülvevő jelenségekre adott reakcióinkat átstrukturálni, ami törvénymódosításokkal is együtt kell hogy járjon. A benyújtott törvényjavaslat ezért mindezeket szem előtt tartva a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény nemzetbiztonsági ellenőrzéssel kapcsolatos rendelkezéseinek teljes körű módosításával a nemzetbiztonsági ellenőrzés koncepcionális jellegű átalakítását célozza.

Tisztelt Képviselőtársaim!

Engedjék meg, hogy a következőkben röviden kitérjek az átdolgozott javaslat legfontosabbnak tartott módosítási pontjaira. Elsőként: a nemzetbiztonsági szolgálatok által végzett nemzetbiztonsági ellenőrzés célja annak vizsgálata, hogy a fontos és bizalmas munkakörre jelölt, illetve az ilyen munkakört betöltő személyek megfelelnek-e az állami élet és a nemzetgazdaság jogszerű működéséhez szükséges biztonsági feltételeknek. A nemzetbiztonsági ellenőrzés új rendszerét érintő egyik legfontosabb változás, hogy a nemzetbiztonsági ellenőrzés a jövőben meghatározott személyi kör kivételével folyamatos, az érintettség, vagyis a munkakör betöltésének teljes időszakára kiterjedő legyen. Ebben az összefüggésben a jogállami működés alapfeltételeként értelmezhető, hogy az ilyen munkakört betöltő személyek életvitelében, körülményeiben felfedésre és visszaszorításra kerüljenek azok a kockázati tényezők, amelyek felhasználásával zsarolhatóvá és támadhatóvá válhatnak vagy válnak. A folyamatos ellenőrzés azt jelenti, hogy akár az ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálat, akár a munkáltató vagy a jogviszony létesítője bármikor dönthet úgy, hogy az érintett esetében a kockázati tényezőket szükséges újra-ellenőrizni. A nemzetbiztonsági szolgálat a saját döntése alapján ezt megteheti, míg a munkáltató, illetve a jogviszony létesítője erre a nemzetbiztonsági szolgálatot felhívhatja.

Garanciális és szükséges szabály, hogy a jelölt a kérdőív kitöltésekor írásban hozzájárulását adja, hogy a jogviszonya fennállása alatt az ellenőrzés bármikor megismételhető. Nagyon fontos kihangsúlyozni azt is, hogy ezen folyamatos ellenőrzés alatt a nemzetbiztonsági szolgálat a titkos vagy más típusú információgyűjtés eszközeit egy naptári évben legfeljebb két alkalommal, esetenként legfeljebb 30 napos időtartamban alkalmazhatja.

A másik nagy csomópontja a módosításoknak, ami további változást jelent, hogy a nemzetbiztonsági ellenőrzés a jövőben két fázisban kerül végrehajtásra. Elsőként az ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszony létesítése előtt az ellenőrzött személy hozzájáruló nyilatkozata alapján - mint azt említettem - a nemzetbiztonsági törvény szerint arra jogosult személy kezdeményezésére - amiről az előbb szintén tettem említést -, s az ellenőrzött személy által kitöltött biztonsági kérdőív megküldését követően a hatáskörrel rendelkező nemzetbiztonsági szolgálat folytatja le. Itt tehát egy teljes körű adattári ellenőrzés történik a kérdőív alapján. Az ellenőrzés eredményétől függően járul hozzá vagy tagadja meg a hozzájárulást a nemzetbiztonsági szolgálat a jogviszony létesítéséhez. Az eljárás határideje 45 napra változik.

A második lépcsőben a már említettek alapján a jogviszony fennállása alatt a biztonsági feltételek bármikor vizsgálhatók. Ez egy jelentős módosítása a törvénynek. Ez a vizsgálat minden törvényes eszközzel megtehető, és amennyiben kockázati tényező merül fel, a korábban megadott hozzájárulás bármikor visszavonható.

Harmadik pontként említhetjük, hogy további új elem, hogy a nemzetbiztonsági ellenőrzés egyszintűvé válik, megszűnik a korábbi A, B és C típusú kérdőívhez kapcsolódó ellenőrzési szint.

Minden ellenőrzésnél azonos biztonsági kérdőívet kell kitölteni, és a nemzetbiztonsági szolgálat azonos eszközrendszert vehet igénybe. A nemzetbiztonsági ellenőrzés biztonsági kérdőíve a jövőben alapvetően a mostani C típusú biztonsági kérdőív adattartalmának felel meg, néhány technikai jellegű módosítás, illetve korszerűsítés, például e-mail cím megadása mellett.

Tisztelt Képviselőtársaim!

A negyedik módosítási csomópont az, hogy a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá esők köre tartalmilag megegyezik a korábbiakkal az államszervezetben bekövetkezett, kormányzati struktúrában bekövetkezett változások ellenére is. A nemzetbiztonsági ellenőrzés nem közvetlenül kapcsolódik a fontos és bizalmas munkakörökhöz, hanem törvény határozza meg a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá esők körét. Ez az új szabályozás szerint is kétféle módon történik. Egyrészt a törvény felsorolja az e körbe tartozó tisztségek, munkakörök betöltőit, másrészt a titokvédelmi érintettségük alapján a kormányzati irányítás alá tartozó szerveknél foglalkoztatottak esetén kormányrendeletben, a kormányzati irányítás alatt nem álló körben közjogi szervezetszabályozó eszközben vagy munkáltatói utasításban rendeli meghatározni a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső egyes munkaviszonyokat, illetve beosztásokat.

A javaslat egyben meghatározza azon közjogi méltóságok körét is, akikkel szemben, a tisztségük betöltéséhez fűződő közbizalomra tekintettel, titokvédelmi érintettségüktől függetlenül nem kell kezdeményezni a nemzetbiztonsági ellenőrzést. Meghatározza továbbá a folyamatos ellenőrzés alól kivett személyi kört is: a miniszter, az államtitkár, a bizottságba jelölt és a bizottságba megválasztott országgyűlési képviselő vonatkozásában kizárja a folyamatos ellenőrzést, és esetükben csak az első adattári ellenőrzés folytatható le.

Az ötödik említésre méltó módosítási csomag vagy csoport az ellenőrzés folyamatossá válása kapcsán született. Az ellenőrzés folyamatossá válása szükségessé teszi, hogy az ellenőrzött személyek a biztonsági kérdőívben meghatározott lényeges adataikban bekövetkezett változásokról a nemzetbiztonsági szolgálatot maguk tájékoztassák. A bejelentés rendjének és a lényeges adatok körének meghatározására a kormány kap a javaslat értelmében felhatalmazást. A nemzetbiztonsági szolgálat hozzájárulása nélkül - ez fő szabály, ettől eltérések lesznek, de fő szabályként a nemzetbiztonsági szolgálat hozzájárulása nélkül - a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső jogviszony nem hozható létre, azaz megszűnik e körben a kezdeményezőnek az ellenőrzés eredményeivel kapcsolatos mérlegelési joga.

A javaslat ugyanakkor lehetővé teszi, hogy meghatározott esetekben az Országgyűlés elnöke, a miniszterelnök vagy az irányító miniszter, általános szabályként pedig a kezdeményező felett irányítási vagy felügyeleti jogkört gyakorló személy, szerv vagy testület a hozzájárulás megtagadása esetén is jóváhagyhatja a jogviszony létesítését, illetve a hozzájárulás visszavonása esetén a jogviszony fenntartását. Ha a hatályos szerinti mérlegelési jogkört egyfajta felmentési lehetőségnek tekintjük, akkor az új szabályozás lényegében eggyel magasabb szinten határozza meg a felmentés lehetőségét.

A hatodik módosítási csoport végezetül a nemzetbiztonsági ellenőrzés új típusú szabályozásához szintén kötődően azt javasolja az Országgyűlésnek, hogy a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló '96. évi XLIII. törvény, illetve a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény módosítását is a jogviszony létesítése és megszüntetése körében, valamint a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény módosítását a különböző ellenőrzési szintek megszüntetése okán szükségessé teszi. Az e körbe tartozó érintett foglalkoztatási jogviszonyok létesítésekor a nemzetbiztonsági ellenőrzés lefolytatása előfeltételként kerül meghatározásra.

Tisztelt Ház!

A nemzetbiztonsági ellenőrzés új rendszerének bevezetése egyrészt alapvetően új feladatok elé állítja az ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálatokat, másrészt pedig szükségessé teszi a korábban kiadott különböző szintű nemzetbiztonsági szakvéleménnyel rendelkező személyek vonatkozásában az új típusú ellenőrzés lefolytatását. A javaslatban rögzített átmeneti rendelkezések megfelelő időt biztosítanak a nemzetbiztonsági szolgálatoknak e feladatok elvégzésére.

Figyelemmel arra, hogy új, egységes szintű nemzetbiztonsági ellenőrzés a vizsgált adatok körét tekintve a jelenlegi C típusú ellenőrzés biztonsági szintjéhez hasonló, az olyan C típusú szakvéleménnyel rendelkezőkkel szemben, akik az új szabályozás hatálybalépése időpontjában is fontos és bizalmas munkakört töltenek be, a szakvélemény érvényességének lejártáig mellőzhető a javaslat szerinti újbóli nemzetbiztonsági ellenőrzés kezdeményezése.

Tisztelt Képviselőtársaim!

Összegzésként azt tartanám a legfontosabbnak hangsúlyozni, hogy a nemzetbiztonsági tevékenység, mint feladatrendszer, a hozzá kötődő eszközrendszer, a kormányzati irányítási jogosultságok, a parlamenti ellenőrzés jogosítványai és végül a tevékenységet megvalósító szervezetek olyan funkcionális és egybefüggő egységet képeznek, amiket azonos elvek és azonos garanciák mellett kell meghatározni.

Az előttünk lévő törvényjavaslat véleményem szerint helyesen határozza meg a Magyarország biztonságát és alkotmányos rendjének betartását elősegítő nemzetbiztonsági szolgálatok feladatait, alkalmazható eszközeit és módszereit. A javaslat bizottsági vitáiban is mind a nemzetbiztonsági, mind a honvédelmi és rendészeti bizottságban széles konszenzus mutatkozott a tekintetben, hogy a törvény elfogadására szükség van. Azt gondolom, hogy az ott megfogalmazott ellenzéki vagy éppen kormánypárti észrevételek és javaslatok tekintetében is teremthető konszenzus.

Reményeim szerint ez a törekvés a törvényjavaslat vitája során érvényesülni is fog. Ennek reményében kérem a tisztelt Házat, hogy tárgyalja meg, majd támogassa a javaslatot.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket.

(…)
 

Tisztelt Elnök Úr!

Csak röviden szeretnék reagálni a vitában elhangzottakra.

Örömmel üdvözlöm, hogy nyitottan állnak a nemzetbiztonsági törvény módosítása előtt, és képesek elfogadni annak az új alapvetéseit. Azzal a néhány módosítással kapcsolatban, amiket javasoltak, felhívom tisztelt figyelmüket, azokat többek között Németh Szilárd módosító javaslatainak körében már rendeztük. Szeretném eloszlatni az ártatlanság vélelmének sérelmére irányuló aggályaikat. Eszerint a törvényjavaslat a szándékos bűncselekmények jogerős elítélése utáni állapotra vonatkoztatja a szabályokat. Mint előterjesztő is azt mondom, hogy tán érdemes megfontolni azt a szigorúbb ellenőrzési, illetve szankciórendszert és tán visszalépni belőle.

Iváncsik alelnök úrnak csak arra hívnám fel a figyelmét, hogy én a magánvéleményem szerint még mindig fenntartom azt az álláspontom, amelyet némileg pontatlanul idézett a bizottsági ülésről, hogy aki bizalmas munkakört tölt be, az állam titkait kezeli, megismeri vagy megismerheti, az - itt is szeretném leszögezni - törekedjen arra, így mondtam, hogy ennek a megbízatásnak és ennek a közmegbecsülésnek megfelelő életet él. Ez a vitánk tartalmi részét önmagában nyilvánvalóan nem rendezi, de szeretném tisztázni, hogy nem elszóltam magam, hanem magánvéleményem szerint most is így gondolom: aki ilyen funkciót, köztisztséget visel, az legyen kedves ennek megfelelően élni. Nyilvánvalóan az önök által felhozott rágalmazás, becsületsértés és egyéb magánvádas vagy pótmagánvádas körbe tartozó esetekben ez vita tárgya lehet, olyannyira, hogy már mi magunk is ebbéli módosítót Németh Szilárd képviselő úr által benyújtottunk.

Már a bizottsági ülésen is jeleztem, hogy Iváncsik alelnök úr címre vonatkozó javaslatát a magam részéről el tudom fogadni.

Molnár Zsolt képviselő úr javaslatait énszerintem a nemzetbiztonsági bizottságban meg tudjuk tárgyalni. A jogorvoslat kapcsán azt a fajta nyitottságot önöktől is és öntől is, elnök úr, szeretném kérni, amit mi mutatunk az ügy iránt. Nekünk nem politikai kihívást jelent, hogy ebben a törvényben legyen politikai konszenzus. Fenntartom azt a véleményem is, Mile képviselő úr, hogy ez a téma a közérdeklődésre annyira nem tart számot. Azon, hogy ez jó vagy nem jó, vitatkozhatunk, de higgye el, hogy a magyar emberek jelentős többségét - tekintettel arra, hogy érintetti körön kívüliek - nem érdekli. De azokban a kérdésekben, amiket Molnár elnök úr mondott, meg tudunk egyezni, és várjuk is az ehhez kapcsolódó módosító javaslatait a jogorvoslat terén is.

Mile képviselő úrra még annyiban szeretnék reagálni, hogy jó pár olyan dolgot mondott, ami nem tagja a nemzetbiztonsági törvény mostani módosításának, tehát az ellenőrzésre vonatkozó szabályozásnak. Ezekre külön nem reagálnék, bár biztatnám a képviselő urat, hogy ha más sérelme van ebben a tárgyban, ebben a törvényi körben, akkor itt a remek alkalom, hogy javaslatokkal éljen.

Mindenkinek megköszönöm a vitában való részvételét, és bízva abban, hogy a két bizottság ülésén meg tudunk egyezni a módosító javaslatok kapcsán, és megismételve azt, hogy nem politikai kihívásként tekintünk ebben az ügyben a konszenzusra, hanem előterjesztőként is fontosnak tartom, hogy vélhetően a következő két évtizedben is, mint ahogy az elmúlt törvény, úgy az előttünk törvény is az előttünk álló két évtizedben kiszolgálja majd a magyar köztisztséget viselők és titkosszolgálatok működését irányító személyeket.

Pusztán csak azt szeretném, ha nem politikai viharok közepette születne meg, mert annak ellenére, hogy nem örvend nagy közérdeklődésnek ez a törvény, fontos, és nem szabad, hogy a titkosszolgálatok bármilyen típusú működése vagy ellenőrzési jogköre, főleg azon jogköre, amely politikusokat, választott embereket is ellenőrizhet, politikai vita tárgyát képezze. Én magam előterjesztőként csupán ezért törekszem ebben az ügyben kevésbé a politikai, mint inkább a szakmai konszenzusra.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket.