Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak!

Engedjék meg, hogy a felszólalásomat azzal kezdjem, hogy először is köszönetet mondjunk minden egészségügyben és rendvédelemben dolgozónak, azoknak, akik nap mint nap erőt és fáradságot nem kímélve küzdenek a honfitársaink életéért, és köszönetet mondjak az operatív törzsnek és a magyar kormánynak is az intézkedéseiért.

Teszem ezt úgy, hogy tisztában vagyunk vele, hogy a neheze még csak most jön, de a miniszterelnök úr által felsorolt intézkedések segíteni fognak abban, hogy a Magyarországot érő károkat minimalizáljuk, elsősorban gondolunk itt az emberéletre, de ahogy a miniszterelnöki felszólalásban is elhangzott, az előttünk álló gazdasági nehézségekre is. Üdvözöljük azokat az intézkedéseket, amelyeket a kormány eddig megtett vagy a napokban megtenni kíván, ideértve az Ausztriával való szoros együttműködést és az onnan történő tájékozódást is. Itt szeretném megjegyezni, hogy valóban egy, a rendszerváltás óta nem látott állapotban van az ország, azt is mondhatnám, hogy egy soha nem látott kihívással állunk szemben.

Ez az Országgyűléstől is egy soha nem látott magatartást kíván meg. Éppen ezért egyfelől szeretném megköszönni a parlamenti pártoknak, hogy az elmúlt héten két alkalommal is hétpárti frakcióvezetői vagy frakcióvezető-helyettesi értekezletet tartottunk, amelynek a légköre alapvetően konstruktív volt. Azt is szeretném megköszönni a kormánynak, hogy erre vonatkozóan a jövőre nézve, az előttünk álló hetekre, hónapokra nézve is lehetőséget biztosít, mert ez alátámasztja azt a mindannyiunk által elfogadott tényt, hogy most összefogásra van szükség.

Nemcsak a kormány és az Országgyűlés, hanem a politikai erők összefogására is szükség van. Hiszen könnyen belátható, hogy az önök szimpatizánsait leginkább önök tudják legjobban arra rávenni, hogy tartsák be a szabályokat, mi a saját szimpatizánsainkat tudjuk erre legjobban rávenni, és közös érdekünk, közös felelősségünk az, hogy a kormány intézkedéseit valamennyi magyarral betartassuk. Ennek fényében egyébként én most hosszan nem szeretnék róla beszélni, hiszen úgy van, ahogy mondom, komolyan gondolom az összefogás szükségességét. Hosszan nem reagálnék, csak annyit jegyeznék meg, hogy azért rossz volt azt látni, hogy még mindig nem maradnak ki például Jakab frakcióvezető-társam felszólalásaiból a személyeskedések, fogyásról, erről-arról. Nincs itt ennek a helye, képviselő úr. Nem tudom, észrevette-e, hogy mi történik az országban. Nincs itt ennek a helye most. Mint ahogy annak sincs itt a helye, hogy olyan bírálatokat tegyünk, amely bírálatot én azért alapvetően a sunyiság kategóriájába sorolok be. Tehát ahogy az arrogancia tilalma életben van, ezzel én egyetértek, úgy a sunyiságé is életben van. Sunyiságra sincs most mód.

Tehát azt szeretném kérni, hogy a mértéktartást valóban, ha szükséges államtitkárra értelmezni, akkor arra értelmezzük, egyetértek, de a politikai kommunikációban a provokációra is, illetve ideértem a média munkatársait is, a mértéktartás rájuk is kötelező. Tehát egymás politikai alapú hergelése, provokációja, indokolatlan, túlzó kekeckedés nem megengedett; értelemszerűen az arra adott válasznak is higgadtnak és a helyzetnek megfelelőnek kell lennie.

A hétpárti egyeztetésekről a továbbiakban nyilván fogjuk tájékoztatni a közvéleményt.

Ugyanakkor egy dologra felfigyeltem, és a felszólalásokban kevésbé jelent meg, mint a korábbi kommunikációkban. Az országok közötti versengést, kérem, mellőzzük, nem lesz győztes a végén, tehát nem fognak győztest hirdetni. Nekünk egy feladatunk van, hogy Magyarország polgárai legnagyobb részét ettől távol tudjuk tartani, és meg tudjuk óvni. Nyilván minden nyugati és külföldi példára, vagy akik előttünk vannak a betegség elleni küzdelemben időben, azokra odafigyelés szükséges, de azt kérem, hogy ezt a típusú versenyt is a politikum mellőzze.

Végezetül engedjenek meg egy rövid gondolatot, amire már kitértem, de a felszólalásom lényegének ezt tartanám, hogy az előttünk álló napokban nagyon sok múlik azon, nemcsak napokban, hetekben, de reméljük, hogy hónapokban nem, hogy mennyire tartjuk be a szabályokat és a hatóságok utasításait. Itt az ellenzéki pártoknak is óriási szerepe lesz, a kormánynak is és mindenkinek. Egyetlenegy közös célunk kell, hogy legyen. Nincs itt most a hatalmaskodás ideje, nincs itt most a politikai viták ideje.

Egyetlen célnak van itt az ideje, hogy annak megfeleljünk, az pedig a magyar állampolgárok egészségének a megóvása. Erre kérek mindenkit.

Köszönöm szépen a figyelmet.